Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Csetri Elek: Kőrösi és az Akadémia I/103
114 CSETRI ELEK levelet. Döbrentei levele „éppen azon szerencsés időben érkezett Kalkuttába", mikor egy magyarországi tudós, Körösi Csorna Sándor a Társaság épületében azért tartózkodott, hogy „tibeti szókönyve és grammatikája kiadására felügyeljen". „Amaz örömet, mire ő, e nemzeti nyelvén lévő tudós kötet keresztülolvasásán geijede, könnyen lehet elgondolni, valamint a nyereséget is, mely annak tartalma megmagyarázásából az Ázsiai Társaságra háramlott. Csoma úr fáradozásai a tibeti nyelv körül végöket érék, midőn most már oly munkát bocsáta közre, mire igazán büszke lehet" írja Prinsep. A részére nyújtott támogatás ellenszolgáltatásául munkáját a brit nemzetnek ajánlotta, de „nem ejtette ki elméjéből szülötte földének hozzá lévő jogait, s mivel őt, barátaihoz vagy nemzete tudósaihoz írásától rendkívüli szerénysége tartoztatja, kötelesnek érzem megszakasztani a hallgatást, ámbár arra akart bírni engemet, s értesítem a Magyar Társaságot fáradozásairól, viszontagságairól, nemkülönben jelen körülállásairól és szándékairól, mik azt kétségen kívül érdeklendik" - folytatta Prinsep. Azután kifejti, Körösi arra kérte, közölje, hogy tibeti szótárából és grammatikájából 50 példányt „az Ο császári Felsége tartományaiban lévő tanító intézetek s könyvtárak számára" juttat, kettőt pedig a nagyenyedi Bethlen-kollégiumnak. A Magyarországról neki juttatott pénzt (300 aranyat) tanulmányai mostani tárgyára akaija fordítani. Néhány hónapig Körösi még Kalkuttában marad, aztán újabb tibeti tanulmányutat forgat eszében.27 Egy fél esztendőnek kellett eltelnie, míg Döbrentei levelére maga Körösi választ küldött. Ebből értesült Csoma a magyar művelődés egyik legnagyobb eredményéről, az Akadémia megalapításáról. A „ Magyar Tudós Társaság titkárának" szóló, 1835. július 18-án kelt levélből is az öröm sugárzott: „öröm volt számomra, hogy az Évkönyv első kötetéből és a Magyar Tudós Társaság Tervezetéből és Alapszabályaiból.. .megismertem Ο Szent Császári és Királyi Felsége jóakaratát és kegyességét, a főrendek lelkesedését és bőkezűségét, a tudós férfiaknak és minden rendnek serénységét és műveltségét ez oly nagyon óhajtott intézménynek alapjai lerakásánál. Adja a jóságos és hatalmas Isten, hogy minden fáradozástok szerencsésen sikerüljön! " - írja. Aztán kijelenti, hogy az európai tudományosságnak munkájával használhatott valamit, de „hazánkat illetően semmit sem tett". Azért úgy határozott, hogy a részére küldött pénzből, tisztelete és hálája kifejezéséül 200 aranyat visszaküld, mivel nem tartja „szükségesnek több szanszkrit könyv megszerzését." Végül ázsiai munkássága gyümölcseiből 50 példányt ajánl fel a „Magyar Társaságnak" birodalmi szétosztásra, csak azt a kikötést téve, hogy azokból 10-10 darab „Erdély számára biztosíttassék".28 Körösinek valóban nem mindennapi öröm lehetett, hogy olyan hosszú idő után kezébe vehette akadémiai tagsága oklevelét s magyarul olvashatott az Akadémia I. évkönye vételével. Alkalma volt a magyar tudomány fejlődéséről, állapotáról értesülni. Ami annál érdekesebb volt, mert az Akadémia Csornának hazájából történt távozása után alakult meg, aminek fontosságát tudósunk felmérhette. Az évkönyv máskülönben mind kinézésre, mind tartalomra reprezentatív kiadvány volt. A nagyformátumú munka díszes kiállítása jó benyomást tehetett Csornára; a külső címlap utáni első melléklete Kazinczy Ferenc portréját hozta, belső cím-27 Emlékek Körösi Csoma Sándorról. 129. 28 Emlékek Körösi Csoma Sándorról. 130.
