Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Szegedi Péter: "Futballvidékiség" a két háború között. A keleti régió V/1149
„FUTBALL-VIDÉKISÉG" A KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT 1155 az álamatőrizmust, 1924 őszén legalizálták a profizmust, alig négy hónap múlva ezt tette a cseh labdarúgó szövetség is.9 Csehországban a profizmus kezdetétől részt vettek vidéki egyesületek az élvonalban, többen tartósan jó eredményt értek el, kezdetben az SK Kladno, később a Zidenice Brno, az SK Prostéjov vagy a német (morva) Teplitzer FK (Teplice). Ausztriában a professzionalizmus legalizálása érintetlenül hagyta a vidéket, csupán 1938-ban a német megszállók „emelték fel" a vidéki egyesületeket, ezzel párhuzamosan azonban a profizmust is megszüntették.10 Budapesten 1926 nyarán döntöttek arról, hogy bevezetik a profizmust,11 ugyanakkor vidéki városoknak is lehetővé teszik, hogy hivatásos labdarúgókat foglalkoztató egyesületeket hozzanak létre. „Meg kell akadályozni azt, hogy a vidék legjobbjait a főváros hódítsa el, mely ezeket a nagyszerű tehetségeket gyilkos életével idő előtt elfogyasztja, exportcikké gyúrja. Egyenjogúsítani kell a vidéki futballt a fővárosival azáltal, hogy leromboljuk a mostani ostoba, az egyetemes fejlődést akadályozó bajnoki rendszert. Új, egészséges rendszert kell teremteni, melyben az egész ország futballja vesz részt, mely az egész ország futballnívóját emeli és fejleszti. Nincs egyetlen ország sem, mely annyira elhibázott rendszer alapján rendezné bajnokságát, mint Magyarország."1 2 Az, hogy a bajnoki küzdelmekbe vidéki egyesületeket is bevontak, két okkal magyarázható. Egyrészt megerősödtek a vidéki klubok. Az első világháború előtt rendezett egyetlen országos döntőben a Kassa ll:0-ás vereséget szenvedett a Ferencvárostól. Az 1922/23-as bajnokságban rendeztek ismét országos döntőt, az MTK csak 2:0-ra tudta legyőzni a Szombathelyi AK-t. A következő évben ugyanez a két egyesület játszotta a döntőt. Ekkor már döntetlen (!) lett az eredmény, a fővárosi egyesület csak megismételt mérkőzésen tudott nyerni. A másik ok a korszak vidéket támogató, s a fővárost megbélyegző ideológiájával van összefüggésben. Könnyen kimutatható: ahogyan a rendszer folyamatosan jobbra tolódott, úgy erősödtek a vidéki futball pozíciói. Az első vidéki bajnokcsapat, a Nagyváradi AC 1944-ben nyerte meg a bajnokságot. 1926 nyarán sorra alakultak meg a vidéki profi egyesületek, az augusztusban a Professzionista Labdarúgó Szövetséget alapító 23 egyesületből1 3 négy volt vidéki 9 Ausztriát és Csehországot nem sújtotta olyan mértékben a labdarúgók elvándorlása, mint Magyarországot, ott elsősorban az motiválta a legalizálást — ami egyébként Magyarországon is probléma volt — hogy így kívántak véget vetni a játékosok mértéktelen követelőzésének, hiszen a profi labdarúgók bérét a Professzionista Labdarúgó Szövetség szabályzata maximálta. A prágai és bécsi profizmus előkészítéséről, a két város klubjainak profizmushoz való viszonyáról: Nemzeti Sport, 1924. 08. 04. 10 Az 1938/39-es bajnokságba feljutó négy csapatot területi elv szerint választották ki: ESV Wacker Wiener Neustadt (Niederdonau), SK Amateure Steyr (Oberdonau), Grazer SC (Steiermark), SC Austro-Fiat Wien (Wien). A csehszlovák és osztrák labdarúgó bajnokságok végeredményei: www.rsssf.com. 11 Először Angliában vezették be a profizmust 1886-ban, majd következett (a teljesség igénye nélkül) Ausztria (1924), Csehszlovákia (1925), Magyarország (1926), Spanyolország (1926), Uruguay (1932), Franciaország (1932), Brazüia (1933), Bulgária (1934). 12 Nemzeti Sport, 1926. 04. 15. 13 A profi egyesületek többnyire nem teljesen önálló klubok voltak, hanem egy nagyobb sportegyesület hozott létre professzionista labdarúgó szakosztályt (a tabellák alapján ezért "tűnik" úgy, hogy minden egyesület nevet változtatott). Az elnevezések alapján így lett az FTC-ből Ferencváros (vagyis a Ferencváros tulajdonképpen az FTC egyik szakosztálya volt), az UTE-ból Újpest, az MTK-ból Hungária. Teljesen független profi egyesület nagyon ritkának számított (ilyen volt pl. a debreceni
