Századok – 2001

KÖZLEMÉNYEK - Bebesi György: Vlagyimir Mitrofanovics Puriskievics. Az orosz szélsőjobb vezére a 20. század elején V/1125

1128 BEBEST GYÖRGY ben létrejött. 1917 februáijában, amikor az első orosz forradalomhoz hasonló helyzet állt elő, nem akadt két tucat feketeszázas, aki hajlandó lett volna a monarchiáért harcolni, sőt a II. Miklóst lemondató két politikus egyike a szélsőjobb vezére, Sulgin volt. Február és október között néhányan kísérleteztek ugyan az ellenállással, azonban az illegalitás játékszabályait nem ismerve, hatalmi-pénzügyi támogatás nélkül terveik csak az ötlet szintjéig jutottak el. Az októberi fordulat után legtöbbjüket letartóztatták és elítélték, aki tehette, délre menekült és valamelyik fehérgárdista tábornok védnöksége alá helyezte magát. A polgárháború alatt a feketeszázasság megkísérelt újjászerveződni, ekkor azonban már inkább csak akadályt láttak a hagyományos monarchiában, és új típusú katonai diktatúrában vélték megtalálni a rendteremtés lehetőségét. Az önkéntes (fehér) hadsereg veresége után életben maradt vezetőik emigráltak, többen közülük aktív szerepet játszottak a német és az olasz totalitáriánius rendszerek megszületésénél. A feketeszázasság szociológiai összetételéről, létszámáról, ideológiájáról stb. ezúttal nincs módunk szólni. Ε rövid vázlatos bevezető után, a feketezázasság talán legprominensebb személyiségének életpályáját rajzoljuk fel, Magyarországon döntő többségében még ismeretlen dokumentumok, archív anyagok alapján, olyan meggondolásból, hogy személyes életpályáján, sorsán keresztül jól megragadható a feketeszázasság egy meghatározott vonulata. Vlagyimir Mitrofanovics Puriskevics a mozgalom első számú vezetője, az angolszász szakirodalomban többen őt tartják a történelem első fasisztoid figurájának.11

Parlamenti frakcióvezér, pártalapító, fanatikus monarchista, Raszputyin gyilkosa, a feketeszázasság létrehozója, sokak szerint Hitler és Mussolini előfutára.1

2 Vlagyimir Mitrofanovics Puriskevics - Útban az állami karrier felé Maurice Paléologue, Franciaország szentpétervári nagykövete 1914-17 között, Raszputyinnak, a cárizmus hírhedt „ rossz szellemének" megöléséről szóló naplórészletében így ír Puriskevicsről, a „Duma tagjáról": „Hiányos értesüléseimből ítélve Puriskevics jelenléte adja meg e dráma valódi jelentőségét, igazi dimenzióját... Az ötvenen túl járó Puriskevics az elmélet és a tettek embere, az ortodox abszolutizmus bajnoka, lelkesen és tehetségesen hirdeti az „egyeduralkodó cár Isten küldötte" tézisét. 1905-ben ő volt az elnöke a hírhedt reakciós ligának, „Az Orosz Nép Szövetségének", ő sugallta és irányította a rettenetes zsidóellenes pogromokat. Raszputyin meggyilkolásában való részessége megvilágítja az orosz szélsőjobbnak az utóbbi időben látható vonalvezetését:... eltökélték, hogy a cár nélkül, sőt, ha kell, a cár ellenében is megvédik a cárizmust."13 11 Vo: Laqueur, W.: Black Hundred. The rise of the extreme right in Russia. New-York, 1993. pi. 23. 12 Vo: Ljubos, B.: Russzkij fasiszt Puriskevics. Leningrád, 1925. 13

Paléologue: A cárok Oroszországa az első világháború alatt. Európa, Bp. 1982. 367. Paléologue, Puriskevics korának közlésekor téved: az 1870-ben született Puriskevics a Raszputyin gyilkosság időpontjában 46 éves volt.