Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Nagy József: A szántóföldi művelés állami irányítása és a paraszti gazdálkodás feltételei az 1950-es években (1949-1956) V/1075
A SZÁNTÓFÖLDI MŰVELÉS AZ 1950-ES ÉVEKBEN 1117 mezőgazdasághoz értő kádert kell a bizottság munkájának támogatására és ellenőrzésére kirendelni, akinek a bizottságban szavazati és vétó joga van". Az eddigi tagosítási eljárások során először történt meg, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok képviselőjét is meg kellett hívni, s a földrendezés vagy tagosítás időpontját az érintett község lakosságával legalább tíz nappal korábban közölni kellett. A rendelettervezet szerint „1955-ben 200 község területén kell általános földrendezésre felkészülni. A folyó évben az általános földrendezés és részleges tagosítás legfeljebb 400 községet érinthet. Altalános földrendezést és részleges tagosítást augusztus 10. és okóber 10. között lehet végrehajtani". Természetesen ennek a tagosításnak is az alapvető feladata a termelőszövetkezetek további szervezése és megerősítése. „Arra kell törekedni, hogy a számbavétel során a felvilágosító munka eredményeként minél többen lépjenek be a szövetkezetekbe, illetőleg ebben az időpontban elő kell segíteni új termelőszövetkezetek alakulását. A számbavétel után is meg kell engedni a dolgozó parasztok belépését, vagy új termelőszövetkezetek alakulását, de ügyelni kell arra, hogy az eljárást ne használják fel a termelőszövetkezetek erőszakos úton való fejlesztésére. Szigorúan fel kell lépni azok ellen, akik az egyéni dolgozó parasztok legjobb földjeinek odaígérgetéseivel, földcserévéi való fenyegetéssel kényszert alkalmaznak és elferdítik a Párt parasztpolitikáját."9 3 Ezt a tervezetet a Politikai Bizottság elfogadta és ennek megfelelően történt meg 1955-ben a tagosítás és földrendezés végrehajtása. Az esemény sokkal kevesebb panasszal és tiltakozással ment végbe, mint a megelőző években. Lehet, hogy kevesebb volt a visszaélés és törvénytelenség, az is meglehet, hogy a megyei és járási tanácselnökök felelősségének növelése és az általuk minden bizottságba delegált gazdasági szakértők mérséklő hatása hatott az indulatokra, de az is meglehet, hogy az emberek már belefáradtak a hiába való harcba és ez a részleges tagosítás csak 200 községet érintett. Különben is 1955-ben a mezőgazdaság jó évet zárt és valamivel több maradt a termelőnek is. 1956-ban a tagosítás és földrendezés már leszálló ágban volt. Ez is, mint sok más pártjelszavakkal megindított akció kampány volt, s a kampány kezdett kifulladni, s célját, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megteremtését nem érte el. c) Állami tartalékföldek A tartalékfóldek kialakulása 1948 őszén vette kezdetét és kormányzati elképzelés szerint a gazdagparasztság anyagi erejét kellett volna gyengítenie. Néhány év alatt azonban ez a tagosítás segítségével paraszti birtokosok százezreit tette tönkre, ugyanakkor jelentősen hozzájárult az egész lakosság élelmezési problémáinak fokozódásához. 1948. augusztus 28-án jelent meg a 8990/1948. számú kormányrendelet a mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmának korlátozásáról, amely kimondotta, hogy „a jelen rendelet hatálybalépésétől az állami elővásárlási jog rendezéséig, legfeljebb azonban 60 napon belül mező- vagy erdőgazdasági ingatlant jogügylettel elidegeníteni nem lehet."9 4 Ez tehát előírta az állami elővásárlási jogot. Egy nappal később jelent meg a 9000/1948. számú kormány-93 Uo. 94 8990/1948. Korm. számú rendelet MK. 1948. 193.
