Századok – 2001
TÖRTÉNETI IRODALOM - Kovacsis József: Szentgotthárd és környéke (Ism.: Tilkovszky Lóránt) IV/1050
1052 TÖRTÉNETI IRODALOM 1052 időszak múltán is milyen következményekkel járt demográfiai szempontból a mezőgazdaság nagyszabású és erőltetett átszervezése, vagy a falusi iskolák nagyarányú felszámolása az elrendelt körzetesítésjegyében. Mindezeket a problémákat nemcsak a kellő tárgyilagossággal, hanem ugyanakkor szívbeli átéltséggel is tárgyalja a szerző, aki Vasszentmihály szülötte, s középiskolai tanulmányait — mint bejáró diák — Szentgotthárdon végezte. Könyve, amely természetesen a legutóbbi (1990. évi) népszámlálás vonatkozó eredményeit is felhasználta, arról tanúskodik, hogy az azóta eltelt évtized e térségbeli fejleményeit is szerető és aggódó figyelemmel kísérte, s gondolatai a demográfiailag még ma is nyomasztó gondok közepette a kibontakozás egyedül célravezetőnek kínálkozó lehetőségei körül forognak. Itt érkezem el ismertetésem során Kovacsics professzor könyvének különösen figyelemreméltó vonásához, az Európa-gondolat, mint az ezredforduló legnagyobb kihívása igenléséből fakadó megalapozott következtetései levonásához: a határok merevségét oldó regionális együttműködés útját kell keresni e térség valaha együtt élt magyar, német, szlovén népei között, közösen mozgósítva erőiket, közösen dolgozva ki tervet a gazdasági fejlődés előmozdítására, a környezetvédelemre, a közlekedés, áruforgalom, idegenforgalom fejlesztésére, a kulturális kapcsolatok elmélyítésére Burgenlanddal, illetve az 1991 óta önálló Szlovéniával. Ennek haszna kétségtelenül igen fontos lehet a régió, s benne a „Szentgotthárd és környéke" kistérség sorsa, népességfejlődése szempontjából, de egyben arra is alkalmat adhat, hogy ne csak alkalmazkodjék az „Európához csatlakozás" bizonyos megszabott feltételeihez, hanem egy nemzetközi regionális együttműködés keretében hozzájárulást is jelentsen az európai értékekhez. A szerző rá is mutat a határmenti regionális együttműködés terén az utóbbi évtizedben történt jelentős kezdeményezésekre; mi ezúttal is a magyar, osztrák (stájer), szlovén, horvát történészek immár három évtizede rendszeresen folyó regionális konferenciáira utalunk, amelyeknek a dél-burgenlandi Mogersdorf (régi magyar nevén Nagyfalva) adott először helyet, miután az effajta együttműködés gondolata is — már korábban — ott született meg egy nemzetközi történész konferencián, amelyet a Kovacsics professzor könyvében is a törökellenes európai összefogás jelentős győzelmeként és a régió európai jelentőségű történelmi hagyományaként méltatott szentgotthárd-mogersdorfi csata 300. évfordulójára emlékezve rendeztek. Mindezek alapján aligha kétséges, hogy méltán értékelhetjük igen nagyra Kovacsics profeszszor e legújabb művét is. Tilkovszky Lóránt
