Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány működése (1848 március-április) I/3
A MINISZTERI ORSZÁGOS IDEIGLENES BIZOTTMÁNY MŰKÖDÉSE... 5 gatója — elsősorban a hivataltörténeti szempontokat igyekezett megvilágítani.5 Negyedszázada neves alkotmányjogász foglalkozott a Bizottmány szerepével, és számára az addigi szakirodalomnak azok az eredményei voltak fontosak, amelyek alapján elméleti megállapításokat lehetett megfogalmazni.6 Az 1848/49-es minisztériumok szervezetének és tevékenységének nagyívű ismertetése a Miniszteri Bizottmányt csak mint a ténylegesen hivatalba lépő kormány előtörténetét tekinti, s érdemben nem foglalkozik vele.7 Az 1848/49-es események legismertebb feldolgozásai pedig kizárólag mint a főváros forradalmi lendületének fékezésére kiküldött együttest ábrázolják a Bizottmányt.8 Mivel a MOIB, mint a Batthyány-kormány hivatalba lépését előkészítő testület tevékenységének dokumentumai az előző évben megjelentek a Batthyány-iratok kötetében, indokoltnak látszik azok bizonyságot szolgáltató fényénél áttekinteni ennek az 1848. évi békés kormányváltást eredményesen szolgáló kis, de hatékony együttesnek a munkáját. A Miniszteri Bizottmány és a központi kormányszervek Batthyány még a nádortól nyert megbízatás napján, március 23-án értesítette a Pesten tartózkodó Klauzál Gábort arról, hogy a rend fenntartására az egész országban és kapcsolt részeiben intézkedésre jogosult Miniszteri Bizottmány elnökének nevezte ki. Egyben tájékoztatta, hogy az ugyancsak miniszternek jelölt Szemere Bertalan is kinevezett tagja a bizottságnak. Arról is szólt az értesítés, hogy a nádortól nyert felhatalmazás alapján Nyáry Pált mind leendő belügyminiszteri, Pulszky Ferencet pedig mint leendő pénzügyminiszteri osztályfőnököt is megbízta és felhatalmazta a nádor által kitűzött feladatok megvalósítására.9 Egyidejűleg arról is intézkedett Batthyány, hogy a Pesten joggal kifogásolt sajtótörvényt Szemere ·— az eredeti javaslat kidolgozója — alakítsa át, s azt még ezen az estén a rendek kerületi ülésének figyelmébe ajánlotta.10 A törvény módosítása a felére csökkentette a kauciók tervezett összegét, ami feltétele lehetett annak, hogy a Bizottmány tagjaként Pestre leutazó Szemerét a mozgalom radikális tagjai elfogadják. Szemere Pestre küldésével Batthyány nagy adminisztratív tapasztalatokkal rendelkező miniszterjelölt munkájáról mondott le, aki már megkezdte a miniszterelnöki iroda kiépítését. Elutazása előtt fogalmazta meg Batthyány nevében azt a levelet, amely a Helytartótanácsot együttműködésre hívja fel. Ebben — többek között — Batthyány az országban állomásozó katonaság létszámáról és elhelyezéséről kíván információt, szükségesnek látja az ideiglenes nemzetőrség felfegy-5 Ember Győző: Az 1848/49-i minisztérium levéltára. Akadémiai Kiadó, 1950. 16-20. 6 Kovács Kálmán: A burzsoá típusú kormány létrehozásáért vívott küzdelem Magyarországon (1847-1848). Jogtörténeti Tanulmányok III. Szerk. Csizmadia Andor - Pecze Ferenc. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1974. 177-191. 7 F. Kiss Erzsébet: Az 1848-1849-es magyar minisztériumok. Akadémiai Kiadó, 1987. 48-49. 8 Spira György: Polgári forradalom (1848-1849). In: Magyarország története (1848-1890) 6/1. Főszerk. Kovács Endre. Akadémiai Kiadó, 1979. 93-94. Ugyanő: A pestiek Petőfi és Haynau között. Enciklopédia Kiadó, 1998. 66-68. 9 Batthyány iratai 159-160. 10 A miniszterelnök felszólalásának sajtótudósítása: Batthyány iratai 165. (ld. még uo. 187-188.) Batthyány egyidejűleg visszavonta a hadseregről szóló törvényjavaslatot; uo. 165-166.
