Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Bur Márta: A katolikus bolgárok szerepéről Havasalföld; Erdély és a Bánság gazdasági életében (17-18. század) 933
948 BUR MÁRTA de a Bánságban gyártott abaposztó forgalmazását is vállalta. 43 1724-ben a Társaság Erdélyben, Bánságban, Oláhországban és Szerbiában felvásárolandó 2 ezer mázsa viasz, ezer mázsa viza-ikra, ezer mázsa dohány 11 ezer mázsa gabona stb. kivitelére kapott engedélyt.4 4 1725-ben — egy adatokban gazdag monográfia szerint — egy Bibics nevű temesvári polgár elnökletével 76 tagból álló rác-görög kompánia alakult, amely megkapta a kicsiben és nagyban való árusítás jogát, és ezzel együtt export-tevékenységet is folytatott.4 5 Ugyancsak 1725-ben alakult meg a Viehhandlungs-Societat, amely legelőket bérelt és nagyméretű állattenyésztéssel foglalkozott. Egy 1729-173 l-re szóló elszámolásból kiderül, hogy Jovan Bibics e Társaságban húszezer forinttal volt érdekelve.4 6 A katolikus bolgárok bánsági jelenlétét, ottani gazdasági szerepének súlyát jelzi az a tény is, hogy az olténiai telepesek által kiharcolt 1727-es privilégiumokat az Udvari Kamara hivatalból megküldte a Temesvári Adminisztrációnak és az a maga részéről 1728-ban szabályozta bánsági kereskedésüket. Az export és import áruk után 5%-os vám fizetését írta elő számukra, azzal a megjegyzéssel, hogy az általuk a Bánságba hajtott szarvasmarha után a többi kereskedővel együtt kell a fizetési kötelezettségeknek eleget tenniük.4 7 Dávid Géza megállapítja, hogy a Bánság törökkori és a Habsburgok által 1718 után bevezetett adminisztratív területi felosztás fedte egymást.4 8 A katonai-kamarai igazgatás azonban nemcsak az újonnan birtokba vett tartomány területi felosztása, hanem annak gazdasági irányítása és hasznosítása terén is nagyfokú prakticizmusról tett tanúbizonyságot. A gazdaságpolitikai célok megvalósítása során az Adminisztráció biztosította a németek vezető szerepét, ugyanakkor óvakodott attól, hogy a jövedelemforrások hasznosítását akadályozza, pl. a török korban kialakult gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok szétzilálásával. A Mercy és Wallis tábornokok részvételével működő Kereskedelmi Társaság tagjai közé fogadta a nyilván tehetős, kitűnő hely- és piac- ismerettel rendelkező bolgárt, Jovan Bibics-t, s gyakorlatilag kihasználta a régióban hosszú évtizedek óta funkcionáló gazdasági kapcsolatrendszert. Ez pedig lehetővé tette a viasz, a méz, az ikra, a szarvasmarha stb. exportjának zavartalan és nyereséges lebonyolítását. A katolikus bolgárokon kívül — a Habsburg vezetés által előírt szabályok betartása mellett — a Bánság gazdasági életében fontos szerepet játszhattak az „őslakosnak" számító szerbek, a románok, a spanyol zsidók, az 1718 után beköltöző görögök, albánok, stb. Az osztrák gazdaságpolitika gyakorlati érvényesítésével kapcsolatban nem kerülhető meg a kontinuitás kérdése, a török alatt kialakult kézműves és kereskedő réteg 1718 utáni sorsának megvilágítása. 43 Sonja Jordan: Kaiserliche Wirtschaftspolitik in Banat im 18. Jahrhundert. München, 1967, 65; A temesvári Kereskedelmi Társaság alapítólevelei 1723-1725-ből. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle (MGSZ) 1897, 447 44 A temesi Kereskedelmi Társaság útlevele 1724-ből, MGSZ, 1902, 432 45 Sonja Jordan: Kaiserliche Wirtschaftspolitik... i. m. 66 46 Báród Lajos: Adattár Délmagyarország XVIII. századi történetéhez. Pótfüzet. Temesvár, 1907, 67. 47 Baráti Lajos: Adattár Délmagyarország XVIII. századi történetéhez 1-4, Temesvár, 1893-1896, 20 48 Dávid Géza: Adatok a Temesvári Ejalet 18. századi történetéhez. Keletkutatás, 1993. ősz, 42-53
