Századok – 2000

KÖZLEMÉNYEK - Bur Márta: A katolikus bolgárok szerepéről Havasalföld; Erdély és a Bánság gazdasági életében (17-18. század) 933

944 BUR MÁRTA Az 1699-es év folyamán öt, Nagyszebenből érkező kereskedő 1310, a következő évben 1463 mázsa sárgaviasz után fizetett vámot. 1701 kora tavaszán, március-április hónapban tíz, Alvincről érkező bolgár — köztük M. Prentich, Simon Danovich, Anton Korizan, Mate Tomaj és mások — 1205 mázsa viasz után fizetett vámot Baján. A nyugat felé vezető üt fontos állomása, ahol a különböző szállítmányok után szintén fizetni kellett, Szigetvár (Sziget) volt. A vámhely anyagából az 1696-1710-ből származó feljegyzéseket ismerjük.3

2

Ezek tanúsága szerint 1703 május-júniusában 12 alvinci bolgár, Teodor Pap, Anton Katies, Josef Nikolin, Peter Duralin, Vaszil Paulich, Gyura Bibin, Marko Petrovich, Matija Lazarovich, Georgius Gyura Bibich, stb. fordult meg itt. Tíz kereskedő viaszt szállított összesen 1032 mázsa mennyiségben, Lazarovich 98 ökröt hajtott fel, - bemondása szerint Törökországból, Bibich pedig velencei áru után fizetett vámot. Az alvinci bolgárok viasz-szállítmányainak eredetére — egyéb adalékok híján — a határvám lefizetésének helyéből következtetünk. Az említett Lazarovich, aki 1703-ban alvinci lakosként Szigeten fizetett helyi illetéket atörökországi szarvasmarha után, a harmincadot Szegeden rótta le. A viaszt szállító alvinciek többsége viszont Lippán és Aradon fizette le a harmincadot, s csak ketten Szegeden. így elképzelhető, hogy a Szigetváron helyi illetéket fizető alvinci bolgárok árujukat Erdélyben és török részen, a Bánságban és Havasalföldön vásárolták fel. Miután bizonyítást nyert, hogy a Dél-Dunántúlon át vezető, Szigetvárt és Nagykanizsát is érintő kereskedelmi utat az alvinci bolgárok is igénybe vették a nyugati piacokra szánt áruik szállítása során, a rendelkezésünkre álló vámanyagból igyekeztünk kiszúrni a katolikus bolgárokra vonatkozó feljegyzéseket. (A Nagykanizsán vezetett vámnaplók közül csak az 1712-ben vezetett feljegyzéseket ismerjük.3

3

) A keleti irányból érkező szállítmányokra figyelve azt láttuk, hogy 1703-ban Szigeten több, számunkra már ismert bajai viaszkereskedő is megjelent, pl. a magukat a bolgár nemzethez tartozóknak valló Pejacsevich család tagjai, azután Jacob Radoich, Jurko Sztanislaus és mások. Ez év folyamán hét bajai kereskedő 323 mázsa sárgaviasz után fizetett Szigeten. Figyelemre méltó, hogy a jelölt szerény mennyiségű viasz után a harmincadot különböző helyeken — Szegeden, Aradon, Jenőn, Budán, Pécsett és Baján — fizették meg. Ez azt is jelentheti, hogy a különböző irányból Bajára érkező viasz-szállítmányokat hivatásos kereskedők vásárolták fel és vitték tovább pl. Itáliába. E feltételezést valószínűsíti a tény, hogy a már említett alvinci lakos Georgius Gyura Bibics, a bajai lakos Joannes Pejacsevich, valamint polgártársa Jacob Radovich és mások velencei áruval érkeztek Szigetre, amelyért a harmincadot Ráckanizsán (ma Razkrizje) vagy Babocsán fizették meg. A szigeti vámnaplók 1703-ból származó feljegyzéseiből értesülünk arról is, hogy a Baján élő bolgárok közül jó néhányan állatkereskedelemmel foglalkoztak. Ez év szeptemberében Antonius Gyuramarek 452, Szegeden keresztül érkező ökör után fizetett Szigetváron. Ezen üzletágban érdekelve volt még Iván Adamovich, Franciscus Csergics és a sokat emlegetett Joannes Pejacsevich. Nevezettek összesen 951 Szegeden és Péterváradon keresztül érkező szarvasmarha után fizették meg a szigeti vámot. 32

SI. Gavrilovic: Grada о balkanskim trgoveima... 217, 232, 278-414 33

Sl. Gavrilovic: Grada о balkanskim trgoveima... 428-462