Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Borián Elréd: Lippay érsek és Zrínyi Miklós politikai vitája a jezsuita történetíró Kazy Ferenc alapján 913
928 BORIÁN ELRÉD mivel jobban el fogjunk". Elképzelhetőnek tartjuk, hogy Zrínyi Miklós nevét a másolók később kicserélték Zrínyi Péterével, ahogy azt az 1666-os szövetséglevélnél R. Várkonyi Ágnes kimutatta.4 2 Klaniczay Tibor Zrínyi-könyvében olvashatjuk, hogy Sobieski János lengyel király (1674-1696) egy francia diplomatának állítólag többször is beszélt Zrínyi Miklós nagy tervéről, melynek lényege az lett volna, hogy Zrínyi Morvaországot és Sziléziát fel akarta lázítani Bécs ellen. Klaniczay megjegyzi, hogy Mátyás király terve pontosan ez volt.4 3 Valószínűbb azonban, hogy a törökellenes szövetségbe akarta őket bevonni. Tény azonban, hogy Sobieski és Lipót császár udvara közötti feszültséget fokozta, hogy Bécs felszabadítása után a katolikus lengyel király a protestáns lázadó hadvezért, Thököly Imrét, Zrínyi Ilona férjét be akarta vonni a Szent Ligába. Lipót és udvara a leghatározottabban tiltakozott, mert féltek, hogy a töröktől való felszabadítás egyben Thököly elszakadási törekvéseinek, esetleg királyságának lesz a kiindulópontja. Bethlen Miklós a Habsburgoktól és a királyi Magyarországtól is önálló Erdély megmaradásának álmáért került fogságba, csak a Lipót császárral való korábbi jó kapcsolata mentette meg életét. Az idős kancellár azonban nem véletlenül 1704-ben írta meg a Columba Noét. Tudjuk, hogy hírét vette a Breznai Kiáltványnak (1703), II. Rákóczi Ferenc zászlóbontásának. A Kaprinai-gyűjteményben a Columba Noe cum ramo olivae (Az olajágat viselő Noe galambja) után a Manifestum Francisci Rákóczi, ad universos orbis christiani principest másolták le. Ha a jezsuita atyák kapcsolatot láttak a két írás között, akkor bizonyára attól tartottak, hogy II. Rákóczi Ferenc lesz Erdély olajágat hozó Noéja 44 Bethlenben űj remény éledhetett Zrínyi Ilona és a Rákóczi fejedelmek sarjának fellépésével, és felvázolta az önálló Erdély megmaradásának tervét, ifjúkorára emlékezve, amikor példaképével, Zrínyi Miklóssal találkozott, és közösen gondolkodtak Magyarország és Erdély jövőjéről. Bethlen tudatosan jegyezte fel Zrínyi utolsó talányos allegóriáját Erdély és Magyarország viszonyáról, mielőtt a végzetes vadászat elkezdődött. Sőt azt is meg merjük kockáztatni, hogy Bethlen azért írta le olyan talányosan Zrínyi halálát, mert ezzel egyrészt a Wesselényiösszeesküvésnek akart politikai hátteret biztosítani, másrészt a Zrínyi-utód, az önállóságra törekvő II. Rákóczi Ferenc fejedelem fellépését is a történelmi mitosz szintjén igazolni, támogatni akarta. Bethlen azonban hangsúlyozta, hogy Erdélyben protestáns fejedelmet kíván, s a kancellár valóban erősen akadályozta a katolikus egyházat, mert az ország függetlenségét, hagyományát féltette a katolikusoktól.45 Zrínyi nagy álmodónak bizonyult, akinek álma a magyar történelemben folytatódott, ezt jelképezi Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc, majd Thököly Imre házassága. Apafi fejedelemnek Tökölyhez csatlakozó manifesztuma Magyarország szabad királyválasztásának megakadályozásával vádolta az Ausztriai Házat, mert 42 R. Várkonyi Ágnes: Zrínyi szövetséglevele = R. Várkonyi Ágnes: Europica varietas Hungarica varietas, Bp., 1994, 91-121. 43 Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós, Bp., 1964,2 796. 44 BEK, Kaprinai-gyűjtemény A, Tom., XXXIII. 30., 31. tétel. 45 BEK, Kézirattár, G 522, Res Transylvaniae, 61. tétel. A kolozsvári plébános beszámol arról, hogy Bethlen Miklós szerint Erdélyben nem lesz addig béke, amíg ő és a gyulafehérvári katolikus plébános Erdélyben marad.
