Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Buza János: Kipper-pénzek a mérlegen. Az 1620-as évek inflációjának két szakasza 881
AZ 1620-AS ÉVEK INFLÁCIÓJÁNAK KÉT SZAKASZA 909 Szegedi Mihály hagyatékában az oly polturák nemcsak mennyiségüket, hanem arányukat tekintve is a legjelentősebbek voltak, a kipper-pénzek jó háromnegyede (77,6%-a) belőlük került ki, mellettük az ötdénáros garasok 10%-os részesedése szinte szerénynek tűnik, összességükben azonban e két inflációs veret alkotta a rossz pénzek csaknem kilenc tizedét! Az 1632. évi Szegedi hagyatékon belül a kipper-pénzek megoszlása nem egyezik meg a fentebb látott, 1628. évi — Szegedi István után maradt — hagyaték inflációs vereteinek arányaival, a tendencia azonban egyező, a kipper-pénzeken belül mindkét hagyatékban az oly polturák és az öt pénzes garasok voltak a domináns elemek. A fenti példák nyomán természetesen hiba lenne arra gondolni, hogy a mérlegre tett monéták kivétel nélkül rossz pénzek lettek volna. Szó sincs erről! A legmeggyőzőbb ellenpéldákat éppen az 1632. évi hagyatéki leltárból meríthetjük, s hogy teljes legyen a kontraszt, helyezzük az élre a jónak tartott polturák adatait! Megnevezés Mennyiség Egységár Összeg Megnevezés Font lat fl den fl den Jó ó poltura18 2 200 25 16 75 3362 55,0 Bitkoczki poltura --1200 0,0 O, pontos poltura 692 16 12 00 8310 0,0 Három pénzes lengyel garas 32 16 10 00 325 0,0 Apró, barna pénz18 3 47 16 9 45 448 87,5 Seckemberger18 4 és ortos pénz 10 -14 00 140 0,0 Fillér (féldénár) 1 _ --9 0,0 Muszka pénz I.18 5 1 8 20 00 25 0,0 Muszka pénz II. -20 --15 0,0 Összesen --13835 42,50 Ebből poltura 12872 55,00 — vezethető vissza. Konkrétan a morva rendek tallérait jelentette, amelyeknek hátlapján „VNIO" felirat is olvasható, az ugyanott látható BZ rövidítés pedig Balthasar Zwirner, a kipper-kor hírhedt verdebérlőjének, monogramja, vö.: Jiri Sejbal: Déjiny penéz na Morave. Blok, 1979. 70-73., 179., ill. 26-27. tábla, nr. 127. Az unió tallérok után nyomozva Dr. Konrad Schneider (Frankfurt a. M.) volt segítségemre, ez alkalommal is köszönet érte. Az unió tallérok morva eredetét erősíti Türki Sebestyén hagyatéki leltára, melynek 498 forint 62 dénárnyi készpénzén belül „2 Mährische halbe thaler [thut] fl. 2." tétel is szerepel. Kassa, 1623. jan. 16. Kassa v. lt., A. S. Nr. 6013. Balthasar Zwirner ténykedésére Id. még: Huszár: Habsburg-házi 32-35. Morvaország kipper-kori pénzverésére ld. még: Eduard Simek: К cinnosti moravskych mincoven v dobé de Wittova Konsorcia 1622-1623. Numismaticky sborník 14, Praha, 1976. 117-132. A morvaországi veretek magyarországi szerepével Garami Erika foglalkozott egyik előadásában: Die Münzfunde der mährischen Talerprägungen in Ungarn. Kézirata másolatának átengedéséért köszönettel tartozom. 181 „Holmi elegyes Bauarica pinz nyo(m) fontot 14 1/2, fontyat p(er) fl. 4 facit fl. 57, d -." - a teljes idézet, amelyből nem szabad csupán váltópénzekre következtetni, ui. kipper-tallérok szintén lehettek bennük, megerősíti ezt az 1648. évi vagyonmegosztásból vett idézet: „Item volt valami letett Bavariai pénz Tallérúl, íortul és fél Tallérul No. 1 font 19 latt. " Fragmentum divisionalium bonorum Martini Szegedi Anno 1648 die 29 Aprily." MOL NRA. Fasc. 310., N. 50. p. 94. A bajorországi kipper-veretekre Id.: Valvation des Löblichen Niedersächsischen Kreises (Halberstadt, 1622). Herzog August Bibliothek Wolfenbüttel, sign.: Fg 486. 182 Az egységárat nem tartalmazza az eredeti forrás, a fontonkénti 16 forint 75 dénár általam számított érték. 183 Az eredetiben 444 forint 87 dénár a részösszeg, amely vagy számszaki, vagy tollhiba. 184 Pontosabban Schreckenberger nevű ezüstpénz, ld. Freiherr Friedrich Schrötter: Wörterbuch der Münzkunde. Berlin, 1931. 607., ill. Huszár: Habsburg-házi 52. 185 Az ún. muszka pénzekre bővebben ld. Buza János: Orosz és török váltópénzek Kassán a XVII. század első felében. Numizmatikia Közlöny 1999/2000. (sajtó alatt).
