Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Buza János: Kipper-pénzek a mérlegen. Az 1620-as évek inflációjának két szakasza 881
896 BUZA JÁNOS tehetős polgárainak kereskedelmi összeköttetéseiből, kulturális és egyházi kapcsolataiból adódóan nehéz feltételezni azt, hogy a lengyel pénzeket összetévesztették volna a Sziléziában vert fizetési eszközökkel. Idő- és térbeli egyezést mutat a lőcsei krónikával annak az erdélyi kereskedőnek a memoriáléja, aki szintén az 1622. esztendőt tartotta a drágaság évének, s Bethlen sziléziai szerzeményeit „0-puliát és Ratiboriát," a sziléziai hercegségeket, jelölte meg a rossz pénzek forrásaként, „onnat származik bé valami hamis poltura" — írta, illetve más szavakkal — „onnat hoztak vala sok veszedelmes polturát."Ю8 Pénztörténeti, pontosabban numizmatikai szempontból sem az oly poltura, sem a brigai, valamint a keresztes pénz nem nevezhető polturának, krajcárértékű veretek voltak, garasok, amelyeket — mint fentebb láttuk a kétfejű sasos pénzekhez hasonlóan Magyarország német ajkú lakossága is — tévesen nevezett sziléziai polturáknak. Kassán, 1623 nyarán a hitvány vagy rossz pénz, az új, illetve oly poltura, a brigai és a keresztes pénz azonos fogalom volt. Noha Rákóczi György idézett, 1623 januári levelében jó oly poltorákról is10 9 írt, s a marosvásárhelyi kereskedő sem hallgatta el, hogy „hozának Felső-Magyarországból jó öreg, jó ezüstű gazdag polturát Erdélybe búzáért; de azért alábbvalóval elegy volt, mellyel megrakodék az ország, "110 a sziléziai garasok esetében a közvélemény nem a jó, hanem az „alábbvaló" minősítést tarthatta valósnak, s ezért akart szabadulni tőlük. Joggal vetődnek fel persze azok a kérdések, hogy miként és mikor történt a fordulat? Mikor ismerték el hivatalosan is azt, ami sokak számára hetek, egyesek számára pedig már hónapok óta nyilvánvaló volt. Mint láttuk, az 1622. évi országgyűlések végzései szerint 1623 húsvétjáig (április 16-ig) kellett volna érvényben hagyni a polturák árfolyamát, Kassán és a hozzá közel fekvő felső-magyarországi részeken azonban ennél korábban történt meg a radikális változás. Napja ismeretlen ez idő szerint, de kétségtelen, hogy a 7 vármegye számára 1623 februárjára meghirdetett kassai gyűlést11 1 megelőző heves viták, illetve a gyűlésen előterjesztett fejedelmi javaslatok11 2 adták meg a kegyelemdöfést az ekkorra már teljesen hitelüket vesztett sziléziai váltópénzeknek. Bethlen 1623. február 15-én vonult be Kassára, és minden valószínűség szerint március közepén távozott onnan.11 3 108 Mawsvásárhelyi Nagy Szabó Ferenc memoriáléja. in: Bethlen Gábor krónikásai. Krónikák, emlékiratok, naplók a nagy fejedelemről. Összeállította, bevezette és jegyzetekkel ellátta Makkai László. Budapest, 1980. 234-236. (Továbbiakban: Marosvásárhelyi Nagy Szabó). Az erdélyi emlékirat- és naplóírók megfigyeléseit, értékeléseit a régebbi forráskiadások nyomán hasznosította a korábbi szakirodalom, vö.: Kerekes: Bethlen Kassán, Huszár: Bethlen,: Mráz: Bethlen gazdaságpolitikája , ill. Imreh István: A fejedelmi gazdálkodás. A közelmúltban teljes fordításban jelent meg a szász krónikás műve: Georg Kraus: Erdélyi krónika 1608-1665. Ford.: Vogel Sándor. Budapest, 1994. 116-118. 109 Vó.: 92.. Jegyzet. 110 Marosvásárhelyi Nagy Szabó: 234. 111 Korábban csak valószínűsítettem, hogy a kassai gyűlésen történt a fordulat. Buza: Sziléziai 365. 112 Bethlen kassai gyűlésen előadott javaslatai keltezetlenek, s a forrás közlésekor kassai tartózkodásának ideje sem volt ismert. Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor fejedelem uralkodása történetéhez. TT. 1879. 448-452. (Továbbiakban: Szilágyi: Propositiones) 113 Bethlen 1623. febr. 15-én (szerdán) ünnepélyes külsőségek közepette vonult be Kassára. Kassa v. lt. Prot, delib. p. 166., s márc. 14-én még bizonyíthatóan a városban volt. Kerekes: Kassa
