Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Buza János: Kipper-pénzek a mérlegen. Az 1620-as évek inflációjának két szakasza 881
AZ 1620-AS ÉVEK INFLÁCIÓJÁNAK KÉT SZAKASZA 889 apró és nagy (értelemszerűen ide kívánkozik az „öreg" jelző6 0 is!); minőségük, azaz jó és rossz-, valamint eredetük szerint, azaz hazai, erdélyi, illetve lengyel; továbbá ide sorolható még — az újabb közlések eredményeként — a bitkoczi, 61 a brigai, a keresztes6 2 és az oli poltura.6 3 Olyan jelzőjű polturára is van példa, amely önmagában alig, illetve nehezen értelmezhető, pl. az „egyfejes poltura,"64 ha azonban szembeállítjuk egy kortársi kikötéssel, — „egyéb pénzt en nem veszek az Czápár poturainal, ket sasosnal,"65 — akkor nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a lengyel, illetve lengyel mintára készített polturára — az egyfejü sasos éremképű — veretre utal az „egyfejes poltura" jelzős szerkezet. Ez utóbbi valóban poltura volt, a „császár polturája" azonban csak a népnyelvben lehetett poltura, valójában a 3 krajcár értékű garassal azonosítható. Folyamatban lévő kutatásokról lévén szó, természetesen több esetben hiányzik a kellő fogódzó ahhoz, hogy a jelzőkkel bőven ellátott polturákat megnyugtató módon identifikálhassuk. A kipper-kori pénzek között Kassán említett „pontos pottwrak"-at az „elegy-belegy" pénzek66 közé sorolták, velük szemben az „O pantos poltura"67 viszont a maga nemében jó minőségű pénz volt, ami az ó polturákra általában jellemzőnek tekinthető. Az azonban, hogy miért kapták a „pontos," esetleg „pántos"(?) kiegészítő jelzőt, ez idő szerint ugyanúgy megállapíthatatlan, mint ahogy tisztázatlan az ún. „táblás — esetleg (?) gereßnas •— poltura" mibenléte.68 A „pontos" olvasat emlékeztet az 1622. évi, besztercei országgyűlés végzésére, amelyik tiltotta a polturák pontolását.6 9 A különböző polturák közötti rendteremtés reményét feladva térjünk vissza a polturák korának, ó és új voltának kérdéséhez. Kezdetben, mint láttuk, a polturát csak általánosságban említették, s mint ismeretlen veretet vonakodtak elfogadni, illetve kívánatosnak tartották árfolyamuknak — pontosabban dénárban 60 Az „új öreg poltura" szintagma különben nehezen lenne értelmezhető, ld. Kerekes: Bethlen Kassán 302. 61 Ez utóbbira ld. Kerekes György: Nemes Almássy István kassai kereskedő és bíró üzleti-, köz-és családi élete 1573-1635. Kereskedelemtörténeti egyedirat. A „Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle" kiadása. Budapest, 1902. 171. (Továbbiakban: Kerekes: Nemes Almássy). A „bitkoczi" poltura identifikálására ld. Huszár Lajos: A bitkowsky poltura. Numizmatikai Közlöny 84-85 (1986) 69-71. 62 Huszár: Bethlen 50. 63 Az utóbbi három pénznévre újabban ld. Buza János: Sziléziai kipper-veretek Felső-Magyarország pénzforgalmában. Emlékkönyv Bíró-Sey Katalin és Gedai István 65. születésnapjára. Szerk.: Bertók Krisztina és Torbágyi Melinda. Budapest, 1999. 356-369. (Továbbiakban: Buza: Sziléziai) 64 Kerekes: Bethlen Kassán 302. No Paulus Mawrach levele Joannes Boock nagyszombati szenátorhoz, Pozsony, 1623. jún. 11. Nagyszombat város levéltára, levelek. Státny okresny archív v Trnave, MG. Missiles. 66 Szegedi István ((1625) javainak átadási jegyzéke. Kassa, 1628. júni. 14.. Kassa v. It. A. S. Fasc. S - Szegedi, Nr. 47. 67 „Elsőben is vagyon О Pantos Polturák, mely teszen fontot Nro. 692 1/2, fontját p. fl. 12 (=) fl. 8310." Szegedi Mihály hagyatéka. Kassa, 1632. dec. 8. Kassa v. lt. A. S. Fasc. S - Szegedi, Nr. 60. Mivel ekkor a jó polturákat 3 dénárban számították, a 8310 forintnyi készpénz 277000 polturával egyenlő. 68 Az előző évi — Szent Mihály nap előtti — borvásárlás kapcsán emlékezett vissza a vallomást tevő: „es az araba(n) attam egi nehanj forint ara oh poltura gyalant tablas polturát [felette beszúrva] auagi gereßnas, de nem tudom 9 forintos volt-e uagi keuseb az az tablas polturák, az többit olj polturaiul attam megh." 1623. márc. 25-i bejegyzés. Kassa v. lt. Prot, delib. 184/v. 69 „Senkinek ne is legyen szabad az polturát pántolni, az mint addig cselekedték, pénzek és minden marhájoknak elveszítések alatt." EOE. VIII. 112.
