Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Buza János: Kipper-pénzek a mérlegen. Az 1620-as évek inflációjának két szakasza 881
AZ 1620-AS ÉVEK INFLÁCIÓJÁNAK KÉT SZAKASZA 883 haszonélvezőit a „fejedelmi pénzcsalókban" látták, akadt olyan mű is, amely nem az etnikai, illetve a birodalmi tényezőt, hanem az utóbbi — a társadalmi hovatartozásra utaló — elemet kívánta hangsúlyozni.1 0 Ha a tomboló infláció kezdetét tekintenők csupán, akkor a harmincéves háború1 1 pénzrontásának is nevezhetnénk a monetáris válságot, amely persze szintén pontatlan megközelítés lenne, hiszen az 1620-as évek második felében lecsendesítették a pénzügyi viharokat, miközben az ágyúdörgés megszűnésére még évtizedekig kellett várni. Végül a teljesség igénye nélkül említhető, hogy a kríziselmélet hívei tágabb értelemben a 17. század — a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet — gazdasági válsága egyik megnyilvánulási formájának vélik az 1620-as évek pénzügyi összeomlását, szűkebb értelemben pedig olyan gazdasági válságnak, amely a Gresham-törvény érvényesülésének iskolapéldája.1 2 A Kipper- und Wipperzeit felfogható a jéghegy csúcsaként is úgy, hogy az árforradalom tetőpontjának tekintjük, de nem tévesztjük szem elől azt, hogy az ún. árforradalom olyan összetett jelenség volt, amelynek egyik — kétségtelenül igen lényeges — elemét a pénzrontásban kereshetjük.13 Az osztrák,1 4 a cseh1 5 és a lengyel1 6 területekre szintén átterjedő közép-európai1 7 pénzrontás nem állt meg a magyar határon, s hamarosan éreztette kedf 10 „daß ihr Produkt in die Kassen der fürstlichen Münzbetrüger floß - als Steuer, Zoll, Zins." Herbert Langer: Hortus Bellicus. Der Dreißigjährige Krieg. Leipzig, 1982. 31. 11 Számos kiadást megért alapmű: Gustav Freytag: Der dreißigjährige Krieg. Die Kipper und Wipper und die öffentliche Meinung, in: Bilder aus der duetschen Vergangenheit. Bd. 3. Aus der Jahrhundert des großen Krieges. Leipzig, 1894. 145-187. 12 Igen jó áttekintést és válogatott irodalomjegyzéket nyújt erre Kindleberger tanulmánya, ld. fentebb. 13 Bernd Sprenger. Münzverschlechterung, Geldmengenwachstum und Bevölkerungsvermehrung als Einflußgrößen der sogenannten Preisrevolution im 16. und 17. Jahrhundert in Deutschland. In: Theorie und Empirie in Wirtschaftspolitik und Wirtschaftsgeschichte. Festschrift fur Wilhelm Abel zum 80. Geburtstag. Hrsg. Von Karl Heinrich Kaufhold und Friedrich Riemann. Göttingen, 1984. 127-144. 14 Ausztriára nézve a klasszikus mű: Johann Newald: Die lange Münze in Osterreich. Numismatische Zeitschrift 1881. 88. 132. Az ár- és bértörténet igényeinek megfelelő tanulmány: Rudolf Geyer-, Münz- und Geldgeschichte seit der Mitte des 14. Jahrhunderts. In: Materialien zur Geschichte der Preise und Löhne in Österreich. Hrsg. von A. E Pribram. Wien, 1938. 27^42. Monografikus összegezésében újabban: Günther Probszt: Osterreichische Münz- und Geldgeschichte. Von den Anfangen bis 1918. Wien-Köln-Graz, 1973. 425^40. i5 Anton Ernstberger: Hans de Witte, Finanzmann Wallensteins. Wiesbaden, 1958. 86-108., Eduard Simek: К cinnosti moravskych mincoven v dobe de Wittova Konsorcia 1622-1623. Numismaticky sbornik 14, Praha, 1976. 117-132., Antonín Kostián: Dlouhá mince v Cechách. Acta Universitatis Carolinae - Philosophica et Historica 1, Studia Historica XXXIV (1989) 101-127., Arnost Klima: Inflation in Bohemia in the Early Stage of the 17th Century., in: Economy, Industry and Society in Bohemia in the 17t h and 19t h centuries. Praha, 1991. 51-60. 16 Maria Bogucka: Zur Problematik der Münzkrise in Danzig in der ersten Hälfte des XVII. Jh. Studia Históriáé Oeconomica, vol. 6. Poznan, 1971. 65-75. Andrzej Mikolajczyk: Einführung in die neuzeitliche Münzgeschichte Polens. Lodz, 1988. 61-72., ill. kisebb közlemények: Tadeusz Kalkowski: Niemiecka katastrofa pieniezna „Kipper und Wipperzeit" w pierwszej cwierci XVII wieku. Wiadomosci Numizmaticzne. Warszawa 1957. 71-75. Janina Bieniarzówna: Kryzys monetarny w Krakowie w latach 1621-1623. Rocznik Krakowski, Krakow 1972. 115-120. 17 Zimányi Vem: A Typology of Central European Inflation in the XVIth and XVIIth Centuries. The Journal of European Economic History 4 (1975) 399-402.