Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Szommer Gábor: Angol-holland kereskedelmi versengés Japánban (1613-1632) 849
876 SZOMMER GÁBOR úticél, hanem Annám („Kokinkína"), méghozzá bérelt hajón. 1614-ben indult útnak Peacock és Carwarden közel 3000 taelnyi áruval. A szállítmány jelentős része angol és kambajai szövet, elefántcsont, valamint kb. 1000 taelnyi pénz volt. Az utazás azonban balul sikerült: érkezés után mindkét angol meghalt. így aztán hiába ment jól a kereskedés, az eladott áruk ellenértékét nem sikerült visszaszerezni.137 A következő évben már saját hajóval, az időközben vásárolt Sea Adventurerel indultak el az angolok. Ekkor már a szállítmány értéke is jóval nagyobb volt: majdnem 6000 tael, amiből 5000 ezüst volt, a maradék pedig kambajai szövetben, fegyverben és hadcikkekben.138 Ez alkalommal az időjárás szólt közbe: csak a Ryukyu-szigetekig sikerült eljutniuk, így ez az utazás is ráfizetéssel végződött. A kudarcok ellenére az angoloknak tovább kellett próbálkozniuk. A következő években a Sea Adventure többször indult Ajutiába. 1616-ban a rakomány értéke kb. 3000 tael volt. (Ebből 2400 pénzben.) Ez az út volt a legsikeresebb: érkezés után annyi árut sikerült beszerezniük, hogy a hazaútra két másik hajót kellett bérelni. Az angolok kb. 3200 piculnyi szappanfát és közel 10.000 szarvasbőrt hoztak haza, ami Ajutiában 5200 taelbe került, Japánban viszont ennek kétszereséért lehetett eladni.139 1617 ismét sikeres év volt: a hajó 3000 tael áruval ismét Ajutiába ment és onnan a korábbihoz hasonló termékeket hozott (2500 picul szappanfa és 5000 szarvasbőr). A következő próbálkozás azonban újra kudarcot hozott: a viharok miatt Eaton (a kiküldött kereskedő) csak jókora kény- 1 szerszünet beiktatása után jutott Ajutiába, ám hajója annyira megrongálódott a viharok miatt, hogy újat kellett vásárolnia, ami a haszon nagyobb részét elvitte.14 0 A „Sziámba" indított utazások mellett hamarosan új úticél is feltúnt: ismét „Kokinkína". Lassan tisztázódtak a két angol kereskedő halálának körülményei is, így egyre biztonságosabbnak tűnt fel a terület. Emellett nagy angol remények voltak, hogy innen végre jelentős mennyiségű selymet lehet szerezni. 1617-ben Adams hajóján 2000 tael értékű pénzt és Japánban eladhatatlan árut vitt Sayers. Az út mérsékelt sikerrel járt volna, ám Sayerstől a pénz jelentős részét kicsalták. A következő évben a széljárás miatt nem volt sikeres az utazás, majd 1619-ben ismét kismértékű sikert hozott. A hollandok is igen alapvetőnek tartották a térséggel folytatott kereskedést, ezért nagy energiákat fektettek bele. Az angolokkal szemben ők inkább Patani kikötőjét látogatták. 1614-ben egy hajójuk érkezett innen, jelentős mennyiségű selyemáruval és viasszal.14 1 A következő években a hollandok egyre több vállalkozást indítottak: 1615-ben két hajó érkezett (mindkettő Pataniból) 43 picul nyersselyemmel, 2500 picul viasszal és 1190 cápabőrrel, összesen kb. 32.000 guilder értékben. 1616-ban ismét két hajó jött Pataniból, valamint egy Ajutiából. A rakomány 5488 cápabőrből, 37.397 szarvasbőrből és 6114 picul szappanfából állt.142 137 A Kokinkínába küldött rakományt Id. Foster, William (ed.): i.m. 2. kötet 5., 68., 197. 138 Foster, William (ed.): i.m. 2. kötet 233. 139 Foster, William (ed.): i.m. 5. kötet 18., 19. A cikkek Japán-beli árait Id. Foster, William (ed.): i.m. 4. kötet 22. 140 Az 1617-es rakományt ld. Massarella, Derek: i.m. 203. Az 1618-as utazásról Cocks ír: Cocks, Richard: i.m. 2. kötet 36. 141 Floris, Peter: i.m. 35. 142 Massarella, Derek: i.m. 178., 179.
