Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Szommer Gábor: Angol-holland kereskedelmi versengés Japánban (1613-1632) 849
868 SZOMMER GÁBOR többi fűszer esetében ez az arány 2:1 volt, a hollandok javára. Ezen felül mindkét társaság köteles volt hajókat küldeni egy közös flottába (Fleet of Defense; Vloot van Defensie=A Védelem Flottája), melyet elsősorban a spanyolok és a portugálok ellen használtak fel a Távol-Keleten. A flotta egyik alegységének központja Hirado lett. A japán telepek életére ez a háború jelentős hatást gyakorolt. Az Advice 1617 (1618)88 februárjában hagyta el Hiradot (már az ellenségeskedések kitörése után), és egészen 1620 júniusáig nem jött másik angol hajó Japánba. Sayers és Adams kísérlete egy Kokinkínába tett utazásra szintén meghiúsult, így a telep gyakorlatilag el volt vágva a Japánon kívüli világtól, következésképp igen kevés árut tudott beszerezni ebben az időszakban. Ezzel szemben a hollandok hajói egyre-másra érkeztek Híradóba, köztük több elfogott angol hajó is. Cocks ugyan Edóba utazott tiltakozni, ám a sógun elhatárolta magát a külföldiek Japánon kívüli ellentéteitől és semmilyen lépést nem tett a hollandok ellen. Az érkező hajók rengeteg árut hoztak Japánba, azonban ennek jelentős részét, még a Japánban igen keresett selyemcikkeket is, magukkal vitték elhajózáskor. A hollandok ilyen erőteljes megjelenése az angol telep helyzetét igen kritikussá tette. Noha a telepet védték a japán törvények, nem lehetett tudni, hogy meddig sikerül visszafogni a többszáz — többnyire botrányosan viselkedő — tengerészt. A hollandok végül szabályszerűen megrohanták a telepet. Az angoloknak japánokat kellett felfogadniuk védelmükre, gyakran pedig a daimjó beavatkozására is szükség volt, hogy ne történjen tragédia. Az indulatok ilyen elszabadulása azonban a holland kereskedők részéről sem élvezett támogatást. Nemcsak a két telep alkalmazottai közti, többé-kevésbé jó viszony miatt, hanem azért is, mert ők tudták: ha az angoloknak komolyabb baja esik, az valószínűleg a hollandok kitiltásához vezet, mivel a sógunátus nem tűrte el törvényei ilyen súlyos megsértését. A helyzet 1620 közepén gyökeresen megváltozott, amikor váratlanul 5 angol és 5 holland hajó — a közös flotta tagjaként — érkezett Híradóba, jelentős árukészlettel. Egy kritikus időszakot átélt telepnek, a rakomány ellenére, az angol egységek komoly megterhelést jelentettek. Több hajót fel kellett újítani, amihez — mivel a hajók váratlanul érkeztek — nem sikerült korábban biztosítani a szükséges fát. Emellett a legénység számára élelmiszert kellett vásárolni, ami szintén komoly kiadásokat jelentett. Cocks a hajók ellátásának költségeit 10.000 £-nál is többre becsülte.89 Az angol hajókon ennyi készpénz nem érkezett, a telepnek pedig ekkora tartalékai nem voltak, így kölcsönöket kellett felvenni. Ezek összege több mint 20.000 tael volt, havi 2%-os kamat mellett.9 0 A flotta 1620 végén elhajózott Manila felé, hogy a kikötőt blokád alá helyezze, ám ottani tevékenysége csekély sikert hozott: összesen csak 5 kínai dzsunkát sikerült elfogni.9 1 Az elfogott áruk (jórészt selyem) angolokra jutó részével a híradói telep rendelkezett, ám ennek eladását megnehezítette, hogy a tengerészek 88 A tárgyalt időszakban az angolok még nem tértek át a gregorián naptár használatára, így említett dátumaik 10 nappal eltérnek a többi jelenlevő európai nemzetéhez képest. Ezen kívül osak márciusban jelölték a következő évet. A dolgozatban említett dátumoknál — ahol kétséges lehet a pontos időpont — az angol források adatait adom meg, zárójelben közölve a gregorián féle időpontot. 89 Cocks, Richard: i.m. 2. kötet 319. 90 Cocks, Richard: i.m. 2. kötet 115., 118., 122., 130. 91 Cocks, Richard: i.m. 2. kötet 173.
