Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Cilleiek és Tallóciak: küzdelem Szlavóniáért (1440-1448) 45
CILLEIEK ÉS TALLÓCIAK KÜZDELME SZLAVÓNIÁÉRT. 83 káptalan előtt személyesen megjelenve zálogosította el a Körös megyei Klokocsovc birtokát ötszáz aranyforintért, nem másnak, mint Ciliéi Ulrik szlavón bánnak (!).22 4 Másodszor, ha a Tallóciak várnagyai valóban védték a várat Ciliéi seregével szemben, nem világos, miért adományozza el 1446-ban Hunyadi János kormányzó Gordovai Fáncs Péter és István Komárom megyei birtokrészét azzal, hogy ők a Cilleiekhez csatlakozva tűzzel-vassal pusztították Szlavóniát, s várait idegen kézre adták (castra tradendo).22S A dolgot még tovább komplikálja, hogy a békeszerződés szerint a Fáncsok elvesztették Gordovát, viszont 1447 elején kezükön tartották Kőkaproncát, ráadásul Fáncs Péter fivérei (?) a Cillei-párti Juga János fogságában vannak. Az már csak hab a tortán, hogy Újlaki Miklós mindennek tetejébe elfoglalta Fáncs Péter birtokait. A megfejtéshez talán maga Tallóci Frankó visz közelebb, aki 1446. augusztus 26-án a boszniai káptalan előtt ügy nyilatkozott, hogy birtokjogait igazoló oklevelei várainak „idegen kézre adása és kiostromlása során" vesztek el.22 6 Az világos, hogy a Tallóciak két várukat vesztették el a zavaros idők alatt, Atyinát és Szentgyörgyvárat. Mivel Atyináról Aeneas elbeszéléséből kétséget kizáróan kiderül, hogy Ciliéi ostrommal foglalta el, az alienacio kifejezés csak Szentgyörgyvárra vonatkozhat. Ebből némi joggal következtetünk arra, hogy a Fáncsok valóban átadták Cilleinek a gondjaikra bízott várat, valószínűleg a harmadik várnagy, Berzsenyi Kis Kelemen tudta nélkül vagy akarata ellenére, mert ő továbbra is Tallóci Frankó szolgálatában maradt.22 7 így önmagától elesik a Tallóciak ügyvédjének az az állítása, hogy Ciliéi rögtön Tallóci Matkó halála után ostrommal foglalta el a várat.22 8 Most már csak arra a kérdésre nem tudjuk a választ, hogy ha a Fáncs testvérek valóban átálltak a Cilleiekhez, miképpen vesztették el Gordovát, és hogy került hozzájuk 1447 januárjára Kővár? Az biztos, hogy nem Hunyadi hadjáratának következtében, hiszen, mint látni fogjuk, a vajda egyedül Kapronca mezővárost tudta elfoglalni. Az első kérdésre a legvalószínűbb magyarázat az, hogy miközben Ciliéi Szentgyörgyvár ostromához fogott, Vitovec (vagy maga Ciliéi Frigyes) elfoglalta a Tallóci szolgálatában álló Fáncsok családi várát, mire azok, érthető okból, feladták uruk erősségét. Ezzel teljesen egybevág, hogy Juga János fogságba hurcolta Fáncs Péter fivéreit,22 9 amire minden bizonnyal Gordova elfoglalása során nyílt alkalma. Azt viszont őszintén meg kell vallanunk, hogy arra 224 DL 34069. A káptalan Tallócit ugyan magnificusnak nevezi, de nem címezi horvát bánnak. Tallóci Perkó csázmai tartózkodására egyelőre nincs logikus magyarázat. Talán tűi merész a feltételezés, de nem teljesen kizárt, hogy Perkó kiegyezett Cilleivel, aki ekkoriban még szemmel láthatóan nem mutatott érdeklődést Horvátország iránt. Az tény, hogy Tallóci haláláig háborítatlanul birtokolta a horvát bánságot. 225 DL 13933. 226 „in alienacione et expugnacione castrorum suorum. in hiis disturbiorum temporibus facta" (DL 13443.). 227 Engel P.: Archontológia II. 34. 228 Ennek egyébként a Cillei-krónika elbeszélése sem mond ellent, amelynek szerzője csupán annyit állít, hogy nem egészen egy éven belül megszerezte tőle (Matkótól) Szentgyörgyvárat (gewann ihm auch nit gar in einem jähr das geschloss S. Georgen). Krones: Chronik 107. Az ügyvédnek különben az volt az egyetlen lehetősége, hogy az egész dolgot a Cilleiek nyakába varija. 229 A szövegben „fratres eorundem Fanch" áll, ami nyilvánvalóan téves, hiszen előtte Fáncs Péterről volt szó. Elképzelhető, hogy atyafiakat kell értenünk.
