Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Gebei Sándor: II. Rákóczi György szerepe a Rzeczpospolita felosztási kísérletében 801
842 GEBEI SÁNDOR Az erdélyi-kozák hadi potenciál szétzúzása után Krakkó ostroma került a figyelem középpontjába. Paul Würtz svéd tábornok és Bethlen János kinevezett parancsnok 5-6 ezer katonával védte Hatzfeld 13 ezer emberével szemben a városfalakat. Valóságos ostromra augusztus első napjaiig nem is került sor, hiszen a faltörő ágyúk először csak augusztus 2-án szólaltak meg. A módszeres ostrom előkészületeit (circumvallatio, megközelítő árkok, aknaárkok, fedezékek stb.) az élelmiszerhiány és a tömeges megbetegedés hátráltatta.119 János Kázmér és seregének Krakkóhoz való érkezése — ostromeszközök híján — nem javított az ostromlók helyzetén. Rákóczi Bethlen Jánoshoz intézett parancsa vetett véget a krakkói eseményeknek. A fejedelem a Czarny Ostrow-i megállapodásról tájékoztatta a vár parancsnokait és az erődítmény haladéktalan átadásáról rendelkezett. Würtznek szólóan is megparancsolta az engedelmességet, arra hivatkozván, hogy Károly Gusztáv Rákóczi birtokába adta a várost. Ez a hír a harcok azonnali beszüntetését eredményezte, de a vár feladása húzódott. Vita kezdődött a várbeliek között afelől: kié Krakkó? Igaz, hogy az 1656. december 6-ai radnóti szerződés Rákóczi Györgynek juttatta a Visztula parti várost, de minimum 400-500 ezer birodalmi tallér letétbe helyezése után. Ezen kívül azt sem téveszthetjük szem elől, hogy a radnóti paktumot nem ratifikálták. Tehát, ki is rendelkezik Krakkóval? A jogi huzavona még bonyolultabbá vált amiatt, hogy I. Lipót és Károly Gusztáv országai között hadiállapot nem volt, azaz Hatzfeldék csak az erdélyiek ellenségei voltak, a svédeknek nem. A többszörösen összetett probléma az erdélyiek szabad elvonulása után (augusztus 18.), Würtz feltételeit elfogadva, megoldódott. A svédek számára kedvező átadás-átvétel szerződés tisztázta, hogy a le nem győzött svéd csapatok hadi zászlóik alatt, teljes fegyverzetükkel, ágyúik nagy részével, társzekereikkel az osztrák Garnier-ezred kíséretében a svéd-pomerániai határig szabadon és bántatlanul elvonulhatnak. A város teljes kiürítéséről hat napos határidőben állapodtak meg.12 0 Egy szemtanú szerint a svédek „ágyúikkal, muníciójukkal, kibontott zászlóikkal, zeneszó mellett" hagyták el a várat: „kb. 1500 gyalogos, 2 század (80-80 fő) dragonyos, 12 század lovas (672 fő), 500 lovas muskétás, 317 társzekér, 27 hintó, 46 kocsi, 132 igásló, 221 nő". (Ebben a sorrendben feltüntetve!)12 1 Száz százalékosan beigazolódtak a már többször is emlegetett, kiváló császári diplomata, Franz Lisola szavai. Lengyelország megmentésének „ütemtervét" az alábbiak szerint képzelte el: 1. Ausztria és Lengyelország védelmi szövetsége, 2. Rákóczi György hadának katonai megsemmisítése, 3. Dánia csatlakoztatása az osztrák-lengyel szerződéshez, Szépirodalmi Kiadó, 1980. 313-321., Siebenbürgische Chronik des Schässburger Stadtschreibers Georg Kraus. 1608-1665. In: Fontes rerum Austriacarum Bd. III. Theil I. Wien, 1862. 291-295.; Szalárdy János Siralmas magyar krónikája 377-382. stb. 119 Jerusalem: Die Teilnahme Österreichs 33. 120 Uo. 35., Dolleczek A: Der österreichisch-polnische Auxiliarkrieg gegen Schweden /1657-1660/ „Österreichische militär. Zeitschrift" 1886/1. 25-26. 121 Dnyevnyik Gordona 117.
