Századok – 2000

TANULMÁNYOK - Gebei Sándor: II. Rákóczi György szerepe a Rzeczpospolita felosztási kísérletében 801

II. RÁKÓCZI GYÖRGY LENGYEL POLITIKÁJA 835 1656 novemberében. Vagyis egy olyan folyamat kezdődött el, amely a Német Bi­rodalom, az Oszmán Birodalom és Oroszország számára egyaránt elfogadhatat­lanná vált. Reálisan fenyegetett a veszély, hogy a Rzeczpospolita eltüntetése Eu­rópából svéd orientációjú független államok születéséhez vezethet. Miközben a Rzeczpospolita ,,az életéért" küzdött, a szomszédos nagyhatalmak a túlságosan is autonóm módon cselekvő vazallusaikat csendesítették le. Következésképpen, Európa hagyományos rendjének megőrzése céljából a Rzeczpospolitát életben kel­lett tartani, a befolyási övezetét kiterjesztő Svédországot vissza kellett szorítani a Balti-tenger partvidékére. Ennek a stratégiai célkitűzésnek kivitelezése csak Svédország elszigetelésével történhetett meg. A Német Birodalom Svédország elleni háborúja a vesztfáliai békerendszert felborította volna, ellenben a svéd szövetségesek támadásának elhárításához nyúj­tott katonai támogatás az európai koordinátákat nem módosította. Az Oszmán Birodalom kétszeresen is érintett volt a konfliktushalmazban, Erdély és a Krími Kánság kapcsán. Rákóczi György a lengyelellenes szövetség tagja, Mehmed-Girej pedig 1655 óta Lengyelország szövetségese. Ha a svéd-erdé­lyi-kozák liga győzelmet arat ebben a háborúban, Erdély-Moldva-Havasalfold ré­gióval lesz szegényebb a Porta. A beindult folyamat továbbgyűrűző hatása feltar-1 tóztathatatlan lenne. Ez a komoly hadi potenciállal rendelkező, esetleg szuverénné ( fejlődő ország a Habsburg-Oszmán békét, a Magyarország területi szétszabdalt­ságában egyformán érdekelt nagyhatalmak megegyezését kérdőjelezi meg. Az 1 európai erővonalak átrajzolásához sem Bécs, sem Sztambul nem adhatta belee­gyezését. Ugyancsak képlékeny volt a Zaporozsjei Had jövője annak ellenére, hogy 1654-ben — a kozákok által ellenőrzött ukrán területek — Ukrajna Oroszország­hoz csatlakozott. Bogdan Hmelnyickij a cári politizálás önkényes változtatgatásai­val messze nem értett egyet, de a perejaszlavli végzést a lengyel-krími szövetkezés miatt nem boríthatta fel. Amikor Alekszej Mihajlovics cár a Zaporozsjei Had vé­leményének megkérdezése nélkül, a hetman feje fölött átnyúlva fegyverszünetben egyezett meg a lengyel királlyal (1656. november 3. Vilno),101 Hmelnyickijben az önálló Ukrajna megteremtésének gondolata erősödött fel. A hagyományosan ér­telmezett Ukrajnából, Vörös-Ruszból (Galícia, Volhínia), Belorusszia déli terüle­teiből (Szluck, Novij-Bihov, Csauszi) formálódott volna ki a lengyel, orosz, krími törekvéseket keresztező politikai terv. A koalíció kudarca Az élet-halál harcot folytató Rzeczpospolita 1657-ben nem katonailag, hanem diplomáciailag kerekedett felül ellenségein. Csak egyetlen példát említsünk a svéd­lengyel hadakozás történetéből, az 1656-os varsói ostromot. A hatalmas lengyel sereg, még ha a 200 ezres adatot nem is fogadhatjuk el, egy hetet szánt Varsó visszafoglalására. Óriási önbizalommal kezdték el a falak rohamozását, de néhány nap múlva kiderült, hogy a lengyelek nem értenek a várostromhoz, sem haditech-101 HHuStArchív, Bécs, Polonica 68 I., cs. 35b., f. 8-10., Dokumentü Bogdana Hmelnyickovo 548-550.; Lipiríski W: Z dziejów Ukrainy Kijów, 1912. 531.

Next

/
Thumbnails
Contents