Századok – 2000

TANULMÁNYOK - Gebei Sándor: II. Rákóczi György szerepe a Rzeczpospolita felosztási kísérletében 801

814 GEBEI SÁNDOR Livdniától Kurlandon keresztül Kelet-Poroszországig kiterjeszthette, negyedrészt azért, mert egy győztes háború Svédország megrendült anyagi helyzetét rendezhette. (Ludwig Kubala, a századforduló híres lengyel történésze szerint Károly Gusztáv a következőket mondta: „Za pomocq zelaza, którego nam przyroda nie poskapiia, mozemy siç zaopatrzyc w zloto." - A vas segítségével, amit a természet nem sajnált tőlünk, el tudjuk látni magunkat arannyal.)35 A svéd haditerv alapjait a „dominium maris Baltici" megálmodója, Axel Oxenstierna (1583-1654) már az 1630-as években kidolgozta, a megvalósítás ideje most jött el. Pomerániából és Poroszországból megindított, egyidejű támadással számolt a svéd katonai doktrína. Ehhez az alapelvhez maga Károly Gusztáv is ragaszkodott. Cristoffer Schlippenbach követe azért ment Berlinbe Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelemhez, porosz herceghez, hogy Memel (ma: Klaipeda -Litvánia) és Pillau (ma: Baltyijszk - Oroszország) porosz kikötőket biztosítsa a partraszálló svéd erőknek. Frigyes Vilmos komolyan fontolgatta a katonai ellenállás módozatait, hiszen a porosz terület elvesztése a Hohenzollern-országok legértékesebbje volt. Otto von Schwerin, a brandenburgi Titkos Tanács elnöke a svéd követelés teljesítését öngyilkossággal felérő cselekedetnek minősítette. („Soll man sich die Gurgel gutwillig durchstechen lassen? Preussen ist unser Augapfel oder das Herz unseres Staates." — 1655. január 2-án. — Sajátkezűleg vágjuk át a 1 torkunkat? Poroszország a szemünk fénye, államunk szíve.)3

6

i Frigyes Vilmos tanácsadói (Waldeck, Hoverbeck, Sparr, Blumenthal) úgy számoltak, hogy Brandenburg és Poroszország sikeres védelméhez minimum 4 ezer lovasra, 8 ezer gyalogosra lenne szükség (az utóbbit rövid időn belül 10 ezerre módosították), ami havonta 80-90 ezer birodalmi tallért emésztene fel, a toborzásra fordított összeget nem is számolva.37

Ilyen óriási áldozatot csak akkor vállalhat Berlin, ha a lengyel király, mint Poroszország seniora a maga részéről ugyan- ; ilyen hadsereggel képviselteti magát a veszélyeztetett zónában. Márpedig Varsóból meglepő hírek futottak be Frigyes Vilmoshoz. Az 1655-ben kétszer is összehívott szejm (március, május) dolgavégezetlenül feloszlott, adót sem szavazott meg zsoldosok toborzására, nemesi felkelést sem rendeltek el. Varsóban az emberek teljes nyugalomban, veszélyérzet nélkül élnek, „mintha a svédekről soha nem hallottak volna" - írta Hoverbeck követ Frigyes Vilmosnak 1655 júliusában.3

8

Waldeck gróf III. Ferdinánd császár tétlenségét és félénkségét jelentette Bécsből. Az ekkor már komolyan beteg császár — hordszéken hozták-vitték az audienciákra is — a vesztfáliai békerendszer fenntartására hivatkozva utasította el a választófejedelem fegyveres támogatását. Ezek után a kortársak nemigen lepődtek meg azon, hogy Frigyes Vilmos és Károly Gusztáv stettini (szczecini) tárgyalásainak eredményeképpen a svéd hadak ellenállás nélkül, szabadon átvonulhattak Frigyes Vilmos országain keresztül Lengyelország ellen. 35

Kubala L.: Wojna szwecka w roku 1655 i 1656. Szkice histoiyczne, Lwów, 1913. 15. 36 Idézve Eckardt Opitz nyomán. Opitz E.: Österreich und Brandenburg im Schwedisch-Polnischen Krieg, 1655-1660. „Militärgeschichtliche Studien 10." Boppard am Rhein, 1969. 23. /Österreich und Brandenburg/ 37

Ua. 30. 38

Ua. 20.