Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Cilleiek és Tallóciak: küzdelem Szlavóniáért (1440-1448) 45
CILLEIEK ÉS TALLÓCIAK KÜZDELME SZLAVÓNIÁÉRT. 75 felmutatója, Jan Wittowitz puskalövéstől megsebesült (wundt und geschossen worden ist), neki pedig szüksége van a szolgálataira, kerítsék elő a legjobb sebészt, s gondoskodjanak róla, hogy minél hamarabb felépüljön.174 Ez arra utal, hogy ekkorra Vitovec még nem heverte ki teljesen a Hrasztovica ostrománál szerzett sebesülését,17 5 de legkésőbb június elején már Bécsbe érkezett, és a Cilleiek egyelőre nem tartottak igényt a szolgálataira. Úgy tűnik tehát, hogy április-május folyamán csupán a püspökség birtokainak elfoglalása történt meg. Szó sem volt azonban arról, hogy ezeket átadták volna Benedek püspöknek: a birtokok igazgatását a grófok familiárisa, Pyers György vette át a zágrábi püspökség uicarius temporalisaként. 17 f > A zágrábi püspökség birtokainak megszállásával párhuzamosan a Cilleiek a politikai hatalmat is magukhoz ragadták Szlavóniában, és mindketten felvették a báni címet. Ennek időpontja viszonylag pontosan megragadható: március 18-án Ulrik gróf még a báni cím nélkül ad ki oklevelet Rakonokon,17 7 május 4-én viszont már a csázmai káptalan mindkettejüket, Ulrikot és Frigyest is kitünteti a báni címmel.17 8 Bizonyos jelekből úgy tűnik, hogy a hatalomátvétel nem okozott különösebb megrázkódtatást a tartományban, s júniusban már a normális kerékvá-1 gásban mentek a dolgok. Június 7-én ugyanis, amikor az imént említett Pyers György szlavóniai nemesek társaságában tart törvényszéket Csázmán, és az ítélettel elégedetlen alperes Ulrik gróf elé kíván fellebbezni, kérésének a bírák minden további nélkül eleget tesznek, noha Ciliéit még a saját embere sem címezi bánnak.17 9 Augusztusban pedig, mint látni fogjuk, már teljesen szokásszerűen működött a zágrábi oktavális törvényszék. » Már Mályusz Elemér megfigyelte, milyen nagy súlyt helyeztek a Cilleiek a törvényesség látszatára.18 0 A zágrábi püspökség ügyében Ulrik gróf gondosan hangsúlyozta, hogy Erzsébet főkegyúri jogát nemcsak a saját, hanem fia, László király hatalmának teljességéből is adományozta neki.18 1 Valószínűnek tűnik, hogy a szlavón báni méltóság birtokba vételénél is Erzsébetnek arra a kinevezésére hivatkozott, amelynek létét korábban bizonyítani próbáltuk.18 2 A Cilleiek a jelek szerint egy olyan „ex lex" állapotot használtak ki, amely Ulászló eltűnésétől az 1445. májusi országgyűlésig tartott. Ebben az időszakban az országnak csupán egyetlen törvényesen megkoronázott királya volt, V László, alti fölött Frigyes ki-174 Quellen zur Geschichte der Stadt Wien. Bearbeitet von Dr. Karl Uhlirz. Wien 1900. (a továbbiakban: QGW) 260. 175 Krones: Chronik 107. 176 DF 231216. 177 DL 102099. 178 DL 106973: Goricha-i László fia Márton „ab illustribus principibus et dominis, dominis Friderieo et Ulrico dei gracia Cilie etc. comitibus necnon regni Sclavonie banis, dominis videlicet suis" vesz kölcsön kétezer forintot birtokainak kiváltására. 179 DF 231216: Az alperes az ítélettel nem lévén megelégedve „dictum causam vestre illustritatis in presenciam appellavit, quam causam lucidiori examinacioni et deliberacioni eiusdem vestre illustritatis in presenciam transmisimus" 180 Mályusz E.: Rendi állam 12. 181 Az oklevél szövegét idézi Mályusz E.: i. m. 13. 47. j. Bizonyára nem véletlen, hogy Ciliéi László király teljhatalmára is hivatkozik, noha Erzsébet 1440. december 6-i oklevelében (Fraknói V.: Oklevéltár 18.) a fiáról nem történik említés! 182 L. följebb a 25. jegyzetet.
