Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 747
SZENT FERENC KÖVETŐI VAGY A SZULTÁN KATONÁI? 771 Kovacsóczy István kancellár hívták meg Filippo a Camengradot és társát az erdélyi misszióba. Filippo a Camengrado feljegyzést készített azokról a hódoltsági helyekről is, amelyeket nem kerestek fel a katolikus püspökök. Bár igen sok katolikus élt Nagykanizsa, Szigetvár, Koppány, Buda, Mohács, Buda, Gyöngyös, Szeged vidékén, itt sohasem járt katolikus püspök. A Kongregáció komolyan vette a bosnyák ferences felterjesztését, és megbízta Fra Filippot, mint „alkalmas és megfelelő tudású" misszionáriust, aki nemcsak az itteni nyelveket, de a törököket is jól ismeri, hogy vizitálja ezeket a vidékeket (gyakorlatilag az egész magyarországi török hódoltságot Belgrád és környéke kivételével), és küldjön részletes jelentést az ottani katolikusok számáról, a papokról és arról, hogy vajon egy püspök elegendő-e a számukra. Fra Filippo azonban, mint erről 1636-ban tájékoztatta a bíborosokat, bele sem tudott kezdeni a vizitációba. 1634 végén az új budai pasa, Dzsáfer vezír Kirill Lukarisz konstantinápolyi pátriárka felbujtására „diocletiánusi" üldözésbe kezdett a katolikus papok ellen. Miközben a budai várbörtönben kínozták a hódoltság déli falvaiból idehurcolt plébánosokat, köztük Don Simone Matkovichot, minden bizonnyal a két bosnyák ferences lába alatt is forró lett a talaj. így 1635-ben visszatértek Boszniába, ahol azonban Nicolz Braikovich a Foinica provinciális és a korábbi tartományfőnök, Andrea a Camengrado rátámadt Fra Filippora: a Hitterjesztés Szent Kongregációjától kapott misszionáriusi felhatalmazását széttépték, könyveit, ruháit elvették, és ki akarták taszítani a provinciából és a rendből is. Fra Filippo — miután a dühöngő Dzsáfer vezírt időközben elérte a végzete, és 1635. májusában megkapta a selyemzsinórt — visszatért Pestre, innen számolt be 1636. február 12-én a boszniai megpróbáltatásairól a bíborosoknak. Ugyanekkor mentegetődzött, hogy 1 amíg új missziós megbízást nem kap, nem kezdhet a Balaton vidéke vizitálásába. Filippo a Camengrado előkelő, a hódoltságon kívüli patrónusokat talált a missziójához. Támogatták az erdélyi katolikus urak, és rajtuk kívül pártfogói között volt a törökökkel szembenálló császári hadsereg két parancsnoka is, Michael Althan gróf császári hadvezér, a hódoltsági katolikusok legaktívabb patrónusa, és — talán azért is, hogy felettese kedvében járjon, — Nebojszai Balogh István tatai várkapitány is. Nebojszai Balogh Istvánt nemcsak Fra Filippo emlegette a pártfogói között, hanem ismerjük a tatai várkapitánynak a Hitterjesztés Szent Kongregációjához írt levelét is, amelyben kötelezettséget vállalt, hogy amíg a bosnyák ferencesek pesti missziója fennáll, két ottani barát élelmét és ruházatát ő fizeti.92 A két bosnyák szerzetes nem sokáig maradhatott Pesten, hiszen Filippo a Camengradot a drivastoi püspök, Geronimo Luchich vizitációja során 1637. október 28-án már mint a szerémségi Szelce (Djakovacki Selci) plébánosát látogatta meg, - ekkor már lejárt az ellensége, Braikovich tartományfőnöki megbízatása, és a rendtartomány élén új provinciális állt. Egy nem túl megbízhatónak tűnő rendi feljegyzés szerint a jó ördögűző hírében álló Filippo a Camengrado 1644-ben halt meg, miközben a pestiseseknek szolgáltatta ki a szentségeket.9 3 92 APF SOCG Vol. 76. Fol. 285. 93 E. Fermendzin: Chronicon... 38 Fra Filippo a Camengrado haláláról a — csak két évtizeddel később alapított! — beckói mariánus ferences kolostor feljegyzései tudósítanak. Ez a kolostor Tren-