Századok – 2000

TANULMÁNYOK - Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 747

SZENT FERENC KÖVETŐI VAGY A SZULTÁN KATONÁI? 759 éltek a bosnyákok közül kikerülő püspökök is, itt pihentek meg a vizitációs körútjaik után.2

4 A bosnyák ferencesek nemcsak a három elárvult kolostorban telepedtek meg, hanem a megüresedett dél-magyarországi plébániákon is. 1627-ben a korábbi boszniai provinciális, Marino da Piombo a szintén bosnyák ferences Tommaso Ivkovich scardonai püspök kérdéseire felelve úgy emlékezett, hogy az 1580-as években, a Gergely-naptár bevezetése miatt kitört zavargásokkor a világi papok mind elmenekültek a Száva és a Dráva közti területről Magyarországra, kivéve egyet, Don Nicolö a Diacovot, akit a szandzsákbég a saját temploma mellett karóba húzatott, emiatt ez a terület teljesen lelkipásztorok nélkül maradt, és így ezután a bosnyák ferencesek látták el az itteni híveket.25 1580-81-ben Bonifacio da Ragusa (Raguzai Bonifác) stagnoi püspök, obszerváns ferences szerzetes, miután a pápa megbízásából vizitálta a boszniai ferences provinciát, a magyar hódoltságot is felkereste. A Szerémségben, valószínűleg Babska faluban összehívta a környékbeli plébánosokat, köztük négy ferences barátot talált, ezek közül legalábbis a két, a nevét cirill betűkkel aláíró barát biztosan bosnyák ferences volt.26

Fra Bonifacio útitársa volt Antonio Matkovich boszniai provinciális és boszniai püspök is, aki Temesvárig a pápai vizitátorral tartott, I majd Fra Bonifacio halála után, megvárva a tél végét, visszatért Rómába. Francesco Gonzaga rendfőnök a ferences rendről 1587-ben írt nagy munkájában fel' tűnőén részletesen szólt a bosnyák rendtartományról, emiatt a szakirodalom fel-I tételezte, hogy Gonzaga felkereste volna a török uralom alatt álló Boszniát, - erre semmi sem utal, de nyilván ismerte Matkovich beszámolóját, és a vizitáció közben elhunyt Bonifacio püspök feljegyzéseit az egyházlátogatásáról.27 A bosnyákok a Dunától északra is térítettek, mái- 1584 körül arról számolt ! be a boszniai provinciális, hogy egy Fra Casparo nevű bosnyák ferences a Bács megyei Kolluton sikeresen térítette a lutheránusokat és igyekezett rávenni a híveit 1 a Gergely-naptár használatára.2

8 A bosnyák ferencesek számára Szlavónia, a Szerémség és a magyarországi török hódoltság területe nemcsak azért volt fontos, mert e vidéken sok lelket megtéríthettek. Bármilyen szegénynek tűnt is a Temesköz vagy Bácska törököktől gyötört területe a királyi Magyarországon élő papok számára (akik ezért nem is vállaltak itt misszionáriusi szolgálatot, még akkor sem, ha Rómában a Hitterjesztés Szent Kongregációja kollégiumában tanultak), a boszniai hegyek között meghúzódó falvaknál még ezek a vidékek is gazdagabbak voltak. A kezelésükben álló plébániák, elsősorban a Boszniától északra fekvő falvak bevételei tartották el a boszniai kolostorokat, amelyek bár a pápai kiváltságok értelmében kisebb szőlő-24 I. Gy. Tóth: The introduction of the Gregorian calendar and the Turks. In: Kubinyi András Emlékkönyv. Szerk. Laszlovszky József. Bp. 2000. s. a. 25 APF SC Dalmazia Misc. Vol. 3. Fol. 189-194. 26 Archivio Segreto Vaticano, Róma, Archívum Arcis I-XVIII. 1851-1854. Archivum Romanum Societatis Iesu, Roma, Vol. Italia 156. Fol. 90/v. Augustinus Theiner: Annales ecclesiastici. III. Romae 1856. 271-276. Acta Bosnae.... 310-337. 27 S. Dzaja: i. m. 187. Tóth I. Gy.: Raguzai Bonifác... i. m. 459. Franciscus Gonzaga: De origine Seraphicae religionis Franciscanae eiusque progressibus. Romae 1587. 511. M. Batinic: Djelovanje Franjevaca...II. 12. 56-57. 28 Archivio Segreto Vaticano, Róma, Archivum Arcis. I-XVIII. 4760. Fol. 42/v.