Századok – 2000

TANULMÁNYOK - Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 747

SZENT FERENC KÖVETŐI VAGY A SZULTÁN KATONÁI? 755 belterület lett, az áhdnáméban ígért kiváltságokból gyakorlatilag semmit sem tartottak be a török hatóságok. A törökök már a hódítást követő évtizedekben leromboltak 38 boszniai ferences kolostort, és az ingyenes — és gyakran véres küzdelembe, szabadrablásba torkoló — beszállásolás is éppúgy sújtotta a bosnyák ferenceseket, mint ahogy a görögkeleti püspökök is éppen a török bégekre támaszkodva zaklatták rendszeresen a katolikusokat. A 17. században, a birodalmi adminisztráció kezdődő zűrzavara idején pedig már a török birodalomban jó pénzért mindenről és mindennek az ellenkezőjéről is lehetett kiváltságlevelet kapni, ezért igen sok katolikus papnak, bosnyák ferencesnek, magyar jezsuitának vagy ortodox vladikának volt a másikéval éppen ellentétes „végleges" török döntést tartalmazó kiváltságlevele. Arról pedig, hogy a gyakorlatban egy felmutatott török oklevélnek az oszmán hatóságok állandó és — ezen van a hangsúly! — önkényes zaklatása mellett egy, a korábbinál nagyobb összegű ajándék nélkül mekkora a foganatja, több, félholtra botozott, börtönbe vetett bosnyák ferences is meggyőződhetett. Ha korántsem olyan szabadságban, mint azt Hódító Mehmed szultán oklevele ígérte, de a bosnyák ferencesek mégiscsak működhettek a török hódítás után is, mindvégig az oszmán uralom évszázadaiban, sőt térítőmunkájukat hamarosan ! kiterjeszthették az egész Balkán félszigetre, amely katolikus szempontból igazi vákuumnak számított. Bosznia határai a török hódítás után gyorsan elmosódtak, Bosznia feloldódott a török uralom alatt álló Balkán területében, az egykori boszniai királyság határaira mái' csak kevesen emlékeztek. A boszniai pasa vilajetje a középkori királyságnál jóval nagyobb területet fogott át, az pedig, hogy meddig terjedt a boszniai püspökök felségterülete, a 16-17. században végig vitatott kérdés volt, a Hitterjesztés Szent Kongregációja bíborosai sok kötetnyi levél alapján próbáltak tájékozódni ebben az ügyben, és bár többször is sor került „végső" rendezésre, a kérdést egészen a törökök magyarországi uralmának végéig nem sikerült megnyugtatóan lezárni. Nem véletlenül írták a bosnyák ferencesek ellenfelei, köztük a szintén obszerváns ferences szerzetes Alberto Rengjich szendrői püspök és az albán világi pap, Pietro Massarecchi bari érsek, hogy a bosnyák ferencesek bizonyára olyan térképeket használnak, amelyek szerint Isztambul kapujáig és Belgrádig ér Bosznia — a bosnyák ferencesek valóban az egész, török alatti Balkán-félszigetet a saját missziós területüknek tekintették.13 13

Archívum Romanum Societatis Jesu, Roma, Italia Vol. 156. Fol. 90/r-v. APF SC Dalmazia Misc. Vol. 3. Fol. 69-70/v. APF SOCG Vol. 56. Fol. 222-223/v. Vol. 67. Fol. 265-266/v.. Tóth I. Gy:. A mohácsi plébános, a budai pasa és a kálvinista konstantinápolyi pátriárka. Don Simone Matkovich levelei a Hitterjesztés Szent Kongregációjához (1622-1635). Ráday Gyűjtemény Évkönyve VIII. Bp. 1997. 185-252. Uő: Pázmány Péter négy ismeretlen levele. Uo. 169-184. Tóth I. Gy.: Raguzai miszszionáriusok... 282-284. 314-334. Erdélyi és hódoltsági jezsuita missziók. Szerk.: Balázs Mihály-Fricsy Ádám-Lukács László-Monok István. Szeged 1990. 1/2. 356-357. Krunoslav Draganouic: Izvjesce apostolskog vizitatora Petra Masarechija о prilikama katol. naroda u Bugarskoj, Srbij, Srijemu, Slavoniji i Bosni g. 1623 i 1624. Starine JAZU (Zagreb) 1938. 35. APF SOCG Vol. 382. Fol. 228. 229. Djuro Koksa: L'organizzazione periferica delle missioni in Ungheria e in Croazia. In: Sacrae Congregationis de Propaganda Fide Memoria rerum. Ed. Joseph Metzler. Rom-Wien-Freiburg 1972. 274-285. Molnár Antal: Pietro Massarecchi antivari érsek és szendrői apostoli adminisztrátor egyházlátogatási jelentése a hódolt Dél-Magyarországról. Fons 1995. 175-220. Relacione mbi gjendjen e Shqipërisë veriore e te mesme në shekullin XVII. (ed. Injac Zamputi). Tirana 1963. 362-364. (Albán