Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Szent Ferenc követői vagy a szultán katonái? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 747
TANULMÁNYOK Tóth István György SZENT FERENC KÖVETŐI VAGY A SZULTÁN KATONÁI? Bosnyák ferencesek a hódoltsági misszióban 1634. márciusában1 a mohácsi plébános, Don Simone Matkovich a baranyai Hercegszőllősről kelt levelében azt írta Rómába, hogy a bosnyák ferences barátok, amikor „feldíszített lovakon, skarlátvörös ruhában járják Törökországot (azaz a hódoltságot), inkább tűnnek a szultán katonáinak, mint Szent Ferenc követőinek."2 (Don Simone nem volt vádolható nemzeti elfogultsággal ezen ferencesek irányában, hiszen maga is bosnyák volt, bár nem ferencesként, hanem világi papként missziózott két évtizeden át a hódoltságban.3) Az itáliai ferences kolostorok-1 A tanulmány az OTKA T 23409. sz. pályázata támogatásával készült. Itt mondok hálás köszönetet Fazekas István, Hiller István, Pálffy Géza, Borsodi Csaba, E. Kovács Péter és Zorán Velagic baráti tanácsaiért. Külön hálával tartozom Snjezana S-nek (Sarajevo), aki révén a boszniai ferences kolostorok könyvtáraiból a polgárháborús időkben is kaptam ^anyagokat. A kutatást az itáliai és horvátországi kolostori levéltárakban Joseph Wood és Marijan Zugaj ferences levéltárosok segítették, ezt itt is köszönöm. 2 APF (=Archivio storico di Sacra Congregazione de Propaganda Fide, Róma), SOCG (= Scritture Originali riferite nelle Congregazioni Generali) Vol. 394. Fol. 374. Kiadása: Sávai János-Pintér Gábor: Ex tabulario Romano Sacrae Congregationis de Propaganda Fide Szeged 1993. 264-265., igen sok hibával, a szöveget teljesen félreértő regesztával. A kötet a dátumot (Hercegszőlősön = In Sulus) és a szöveg utolsó sorát (seguaci del San Francesco) tévesen egybeolvasva, „San Francesco ab Insulis, 1634. március 4." dátummal közölte a levelet. Vö. Tóth István György: Egy hódoltsági plébános panasza a jezsuiták, a ferencesek és Róma ellen. Miscellanea fontium históriáé Europaeae. Emlékkönyv H. Balázs Éva történészprofesszor 80. születésnapjára. Szerk. Kalmár János Bp. 107-112. Benda Kálmán-Tóth István György: A jezsuiták mecsetje. (Egy forráskiadvány margójára). Budapesti Könyvszemle (BUKSZ) 1994/1. 20-25. A bosnyák ferencesek neveit a római forrásokban leggyakrabban előforduló olasz alakjukban közlöm, így könnyen visszakereshetőek a forrásokban. Az itt előforduló szerzetesek egy részének nem is ismerjük a horvát névalakját, máskor pedig ez rendkívül eltér a levelekben szereplő olasz formától, illetőleg számos, igen eltérő névalakot is használtak. A készülő forráskiadás jegyzeteiben természetesen megadom valamennyi horvát, olasz, latin és — mert ilyen is gyakran van — magyar névalakot. 3 A bosnyák ferencesekre a legalapvetőbb források máig megkerülhetetlen gyűjteménye: Eusebius Fermendzin: Acta Bosnae potissimum ecclesiastica. Zagrabiae 1892. (= Acta Bosnae). Uő: Chronicon observantis provinciáé Bosnae Argentinae ordinis Sancti Francisci Seraphici. Starine JAZU (Zagreb) 1890. Régi, de máig alapvető monográfiák: Mijo Vjenceslav Batinic: Djelovanje Franjevaca u Bosni i Hercegovim za prvih sest viekova njihova boravka. II. Zagreb 1883. Julijan Jelenic: Kultura i bosanski franjevci. I—II. Sarajevo 1912-1915. különösen 183-256. (modern reprint kiadásban is, Ua. Sarajevo 1990.). Schematismus provinciáé ordinis fratrum minorum Bosnae Argentinae. Romae 1963. 11-15. Bosnyák ferencesek jelentései Magyarországról és Erdélyről: István György Tóth: Relationes missionariorum de Hungaria et Transilvania 1627-1707. Budapest-Roma 1994. ( = Relationes) 79-101. 177-182. A temesközi misszióról német tanulmány és forráskiadás: Krista Zach: Die bosnische Franziskanermission des 17. Jh. im südostlichen Niederungarn. München 1979. 1-73. tanulmány és 75-153. forrásközlés. A magyar szakirodalomban összefoglalás: Galla Ferenc: Marnavics Tomkó János boszniai püspök magyar vonatkozásai. Bp. 1940. 18-28. 73-84. Vö. Uő: Ferences missziók a királyságban és Erdélyben c. kéziratos műve (Fazekas István gondozásában). A bosnyák rendtartományról: Karácsonyi János: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. II. Bp. 1924. 331-384. A bosnyák ferencesek hódoltsági működésének legújabb, tömör összefoglalása:
