Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Csősz László: "Keresztény polgári érdekek sérelme nélkül". Gettósítás Szolnokon 633
670 CSŐSZ LÁSZLÓ További problémát jelentett, hogy a hadisegélyben17 7 vagy városi segélyben178 részesített zsidóknak a juttatást személyesen kellett volna felvenniük hónap elején és a kilépési engedélyek megszerzése hosszadalmas volt, valamint hogy a postai szolgáltatás több mint tíz napja szünetelt és így közalkalmazotti nyugdíjaknak a gettóba kézbesítésére sem volt mód. A kérelemre kézírással rávezetett szöveg szerint az elöljáróság felszólította dr. Gyárfást, úja össze a hivatalos ügyeik miatt a gettó területéről kilépni szándékozók névsorát Pusztaszandán, hogy ennek alapján az elöljáróság az engedélyezés ügyében eljárhasson a rendőrkapitányságon. Kérte továbbá, hogy a Bajtársi Szolgálat által hadisegélyként folyósított tűzifa-utalványokat adják át az érdekelteknek, hogy azon fát vásárolhassanak. A továbbiakra vonatkozólag levéltári forrás nem áll rendelkezésre, de mivel az irat jűnius 3-án érkezett a városhoz és elintézése legkorábban csak a következő hét elején (5-e körül) indulhatott meg, kérdéses, hogy ha végrehajtották is, volt-e érdemi hatása az üldözöttek szempontjából. A zsidó tanács tagjának, dr. Török Lajosnak aláírásával is maradt fenn egy beadvány, május 31-ei keltezéssel, mely a belvárosi gettó élelmiszer-ellátásával kapcsolatosan tett panaszt.17 9 Csatoltan beterjesztette a lisztből és zsírból önellátóknak nyilvánítottak listáját és sürgősen kérte, utaljanak ki számukra liszt és kenyér, illetőleg zsíijegyeket. A felsoroltak—összesen 245 személy—élelmiszerjegyeket már korábban sem kaptak, így nem volt módjuk — két heti élelmük és pénzük elfogytával — utalványokkal vásárolni. Hitsor sósaik sem segíthették ki őket, mert ők sem kapták meg a május és június hónapra esedékes mennyiséget a fenti termékekből. Erősen kérdéses, hogy később eljutott-e hozzájuk, ugyanis a tűrkevei polgármester jűnius 21-én kelt iratában azt közölte az alispánnal, hogy a kiutalt szezámolajra nincs szükség, mert a helybeli gettó megszűnt. Feltehető, hogy a megye részére egységesen történt az átutalás, eszerint pedig a szolnoki zsidók is hiába vártak az élelmiszerre.180 A szolnoki gettó kenyérellátásáról egyébként — a beszerzett lisztmenynyiség függvényében — Schwarcz Lipót Csarnok utca 20. szám alatti péksége gondoskodott. Kmetty tanácsnok a városi vezetők perében azt állította, a helyi nem zsidó pékek tiltakozó küldöttséget menesztettek hozzá, hogy miért utal ki a zsidók részére is lisztet.18 1 Egyébiránt az utóbbi két beadvány is az előzőekben leírt utat járta be: június 17-én a polgármester „időközben tárgytalanná vált" megjegyzéssel szignálta őket és két nap múlva irattárba kerültek. A Szolnok gettóiban uralkodó állapotokat érdemes összevetni a gettóval kapcsolatos közegészségügyi intézkedések tárgyában május 16-án kiadott alispáni ren-177 Ez a hadiözvegynek számító vegyesházasokra, illetve az előző háború hadirokkantjaira vonatkozott. 1943 őszétől az elesett munkaszolgálatosok hozzátartozói is részesültek segélyben. 178 A kitétellel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a főváros polgármestere már április 28-ai rendeletében megtiltotta hatósága zsidónak minősülő polgárai számára segélyek folyósítását. Budapest székesfőváros pm. ir. 145.541/1944.- IX. - Vádirat 1. 269. 179 SzML Szolnok pm. ir. к. k. 10.305/1944. 18-24. 180 SzML Túrkeve pm. ir. к. k. 3950/1944. 181 A tanácsnok „Klein, Schwarcz és Heffner" pékek nevét említette. BFL Nb. XVII/1016/1948. 53. Talán felesleges hozzáfűzni: a liszt kiutalása kötelessége volt a gettó közellátási ügyeit júniusban átvett hivatalnoknak, így nem okozott nagy nehézséget számára a követelés elutasítása.
