Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Sallai Gergely: Az első bécsi döntés diplomáciai és politikai előtörténete 597
AZ ELSŐ BÉCSI DÖNTÉS ELŐTÖRTÉNETE '625 területi igényekre volt kíváncsi.23 3 Az Imrédy által időközben telefonon módosított igényekben Pozsony és Nyitra már nem szerepelt,23 4 Kassa, Ungvár és Munkács azonban igen. Ribbentrop ugyanazon a napon — október 14-én — tárgyalt még Chvalkovsky cseh-szlovák külügyminiszterrel. Kifejtette, hogy Németország nem garantálja az új Cseh-Szlovákia határait, amíg nem jön létre megegyezés a magyarokkal.23 5 Vázolta viszont a „Darányi vonalként" emlegetett magyar követeléseket, amelyből Ungvárt és Munkácsot kihagyta, Kassáról pedig úgy nyilatkozott, hogy még „megmenthető" a magyaroktól.23 6 Az olasz követ benyomása szerint távolról sem volt elég kategorikus a cseh-szlovák külügyminiszterre gyakorolt német nyomás. A magyar követeléseket nem eléggé támogatták.23 7 Chvalkovsky megígérte, hogy közbenjár a szlovákoknál a magyar igények elfogadása érdekében, bár — tette hozzá — nem sok befolyása van az autonóm szlovák kormányra.238 Ezért egyúttal kérte, hogy a német vezetők fogadjanak egy szlovák küldöttséget.239 A németek tehát változatlanul rezerváltan viselkedtek a magyar igényeket illetően. Ciano naplójában ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy igen csúnya játékot űznek a magyarokkal, a sok hitegetés után most ellenük foglalnak állást.24 0 A négyhatalmi konferencia ugyancsak nem állt Hitler érdekében, hiszen annak megvalósulása esetén Anglia és Franciaország nyilván Cseh-Szlovákiát támogatná,241 így neki Magyarországot kellene, amit nem szívesen tesz.24 2 Németország magatartásának alakulásában közrejátszott az a tény is, hogy érdekelt volt a két fél között német közvetítéssel folyó tárgyalásokban, ugyanis remélte, hogy így további engedményeket csikarhat ki.24 3 Ezt a taktikát Nagy-Britannia is érzékelte.244 Hitler kirohanását éppen az váltotta ki, hogy Magyarországtól csupán néhány — a jelenlegi konfliktus szempontjából — kisebb jelentőségűnek tekinthető engedményt sikerült kierőszakolnia, amivel nemigen volt elégedett. Az agonizáló Cseh-Szlovákia és az önállóságra egyre céltudatosabban törekvő Szlovákia ezzel szemben egyre inkább igazodott Németország elvárásaihoz. A szlovákok esetében a „döntési folyamatot" segítette Pozsonyligetfalu és Dévény245 Németország által történt bekebelezése.24 6 Hitler és Ribbentrop október 19-én 233 Ujpétery: uo. 74. 234 Adám Magda: Magyarország és a kisantant a harmincas években. Bp., 1968. 314. E két város esetében népszavazást ajánlott. 235 Uo. 314. 236 Deák: Viedenská... i.m. 28. 237 MOL - К 64 - res. pol. - 1939 - 7/a - 1095. 238 MOL - К 64 - res. pol. - 1939 - 7/a - 1146. 239 D'urica: i.m. 138. 240 Auer Pál: Fél évszázad. Washington, 1971. 181.p. 241 MOL - К 64 - res. pol. - 1939 - 7/a - 1210. 242 Auer: i.m. 181. Vö: Ullein - Reviczky Antal: Német háború - orosz béke. Bp., 1993. 22. 243 Deák: Viedenská... i.m. 29. 244 Ivanciková, Edita: Ceskoslovensko-mad'arské vzt'ahy v stredoeurópskej politike Vefkej Británie. in: Historicky Casopis. 46. 2. 1998. 254. 245 MOL - К 28 - ME - 1940 - 17704. Dévény megszállásával a pozsonyi vízmű a németek kezébe került. 246 Durica: i.m. 138. Október 10-én Pozsonyligetfalut (Engerau, Petrzalka), október 25-én Dévényt szállták meg a német csapatok. Az előbbi Pozsonnyal szemben, a Duna túlpartján fekszik. (Ma mindkettő - 1971 november óta - a város részét képezi). Ezzel a szlovák főváros még kiszolgáltátottabb helyzetbe került. 25 000 lakost érintett az átcsatolás, többségük szlovák volt.
