Századok – 2000

KÖZLEMÉNYEK - Sallai Gergely: Az első bécsi döntés diplomáciai és politikai előtörténete 597

620 SAL LAI GERGELY vetően a harmadik csehszlovák ajánlat került megvitatásra. Ez több, egymással összefüggésben nem álló területrészt jelentett, összesen 5405 km2 -t tett ki 349 ezer lakossal, amelyből 342 ezer volt magyar nemzetiségű.18 5 A benyújtott javaslat láttán Teleki elképedésének adott hangot. „Ezek vicces határok. Az alapelv nincs betartva. A határok több helyen is teljesen lehetetlenek. Túszokként akarnak magyarokat megtartani. Sok magyar csak a vasúti összeköttetés miatt van elvág­va. Nyitra környékén kompromisszumra lesz szükség. Tovább kelet felé a határok teljesen lehetetlenek. Ez tiszta magán vélemény. Ez egy rossz vicc..."18 6 Ezt vi­szonylag rövid vita követte, amely során Teleki újra rámutatott, hogy csak stra­tégiai, gazdasági szempontokon alapul a szlovák javaslat, a „rossz indulat jele, hogy a néprajzi határokat ott sem méltányolják, ahol az 1910 és 1930 évi határok azonosak."18 7 A szlovák küldöttek a szokásos érveket hangsúlyozták, Durcansky hozzáfűzte, hogy „a határok úgy lettek megállapítva, hogy annyi magyar maradjon Szlovákiában, amennyi szlovák lesz Magyarországon."18 8 Erre Teleki figyelmez­tetett, „itt most arról van szó, hogy egy igazságos határmegvonás útján megala­pozzuk két nemzet barátságát, nem pedig arról, hogy kölcsönösen túszokat tart­sunk egymás birtokában."18 9 Ezzel Zidovsky, kárpátaljai küldött is egyetértett. „Teleki álláspontja közeledést jelent. Mi nem akarunk túszokat."19 0 Az ülést Kánya összegzése zárta: „A viták túlságosan elhúzódtak, közeledés nélkül. Ezen az alapon nem tárgyalhatunk. A magyar delegáció nem terjeszt be további javas­latot. Kisebb módosításokkal számolt a saját javaslatán, de ahhoz hasonlóra, a­milyen a csehszlovák javaslat, egyáltalán nem volt felkészülve."19 1 Az elmondottakból következően a két fél álláspontja között áthidalhatatlan szakadék jött létre. Mint láttuk, a népszámlálások eltérő adatai jelentették az egyik komoly problémát. A szlovák tárgyaló küldöttség a magyar népszámláláso­kat anélkül kritizálta, hogy azok hibáit konkrét tényekkel bizonyította volna.192 A szlovák szakirodalom mindehhez hozzáfűzi, hogy a magyarok kompromisszum­képtelenek voltak, és nem vették figyelembe a 20 éves etnikai fejlődést, amely Szlovákia területén végbement.19 3 De számos területet, melynek etnikailag ma­gyar jellegét maguk is elismerték, stratégiai, közlekedési vagy gazdasági indokok alapján akartak megtartani.19 4 Ami a „húsz éves etnikai fejlődést" illeti, meg kell jegyeznünk, hogy igen nehéz objektíven fejlődésnek nevezni közel százezer magyar elmenekülését, több tízezer cseh betelepülését, cseh és szlovák telepes kolóniák létrehozását a magyar etnikai területen, vagy magyar többségű városok népszámlálási manipulációkkal történő elszlovákosítását. Továbbá azt is megfigyelhettük, hogy amikor München 180 Rónai: i.m. 130. Vö: MOL - К - M.l.Békeelőkészítő osztály iratai. 164. Lakosság: 349.026, ebből magyar: 341.987 186 ZÁZNAM. Október 13. 187 Uo. 188 Uo. 189 FELJEGYZÉS. Október 13. 19 0 ZÁZNAM. Október 13. 191 Uo. 19 2 Rónai: Uo. 131. 193 Deák: Slovensko v politike... i.m. 103-104. 19 4 Deák, Ladislav: Viedenská arbitráz. Bratislava, 1997. 25.

Next

/
Thumbnails
Contents