Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Sallai Gergely: Az első bécsi döntés diplomáciai és politikai előtörténete 597
614 SAL LAI GERGELY A szlovákok nem fogadták el alapnak az 1910-es népszámlálást, gazdasági és stratégiai szempontokat vetettek fel. „Nyitra vidékén épül az ipar (...) Ennek az iparnak kiútra van szüksége a Dunához..." - hangsúlyozták.15 1 Érveikre az esetlegesség és az általánosságok ismételt hangoztatása volt leginkább jellemző. Tiso ezek után kijelentette, hogy az diktátum lenne, ha nem tanácskozhatna a szakértőivel, amire egy hétre van szüksége. Nyilvánvalóan az időhúzási szándék újabb megnyilvánulása volt ez, hiszen München óta tudott dolog volt, hogy területi kérdésekről lesz szó. Diktátumról pedig már csak azért sem lehet szó, mivel mindkét félnek jogában állt bármikor megszakítani a tárgyalásokat. E nap eseményeit jól jellemzi a következő párbeszéd-részlet: „Teleki: Jöjjenek ide azonnal az önök szakértői. (...) Kezemben van a teljes csehszlovák anyag és én azt a rendelkezésükre bocsátom. Birtokomban van az önök statisztikai anyaga 1930-ból is. Azonnal megkezdhetjük a tárgyalást az önök szakértőivel. Tiso: A szakértőinket idehívom, az időpontot azonban nem határozhatjuk meg. Teleki: Hívják őket ide telefonon, holnapra itt lehetnek. Wettstein: Elvégre önök tudták, hogy területi kérdésekről lesznek tárgyalások és önöknek erre megbízásuk van a csehszlovák kormánytól." Az elnapolásról és az említett kérdésekről folyó meddő vita eredményeként „amelynek során már-már a tárgyalások megszakadásának előszele lebeg az' értekezlet felett, végül is a csehszlovák delegáció feladja a további kertelést és hozzájárni ahhoz, hogy október hó 11-én délelőtt 9 órakor a két delegáció szakértői közös ülésre üljenek össze, ugyanaznap 15 órakor pedig a delegációk plenáris ülést tartsanak..."15 2 Az említett időpontban megkezdődött közös szakértői tanácskozáson a magyar javaslat megvitatására került sor. A szlovák fél kijelentette, hogy a magyar határmódosítási javaslatban semmiféle vezérelvet nem tudtak felfedezni. Erre válaszolva Teleki ismét kifejtette a magyar fél szempontjait. Mint azt korábban már hangoztatta, a müncheni egyezmény szellemében mindazokat a területeket Magyarországhoz kell csatolni, amelyeken az 1910 évi népszámlálás anyanyelvi adatai alapján legalább 50%-ban magyar nemzetiségű lakosság él." A nyelvhatárok többnyire elég élesek és sok helyen teljesen egybe esnek az 1930 évi csehszlovák statisztikával, kivéve a városokat."15 3 A kárpátaljai küldött (Zidovsky) erre számos ruszin község tervezett elcsatolását kifogásolta, majd megkérdőjelezte a területi rendezés jogosságát. „Jogi szempontból két kérdés nem lehet vitás, ez a jelenlegi határ és a néprajzi határ."15 4 Kifejtette továbbá, hogy a „magyaroknak nincs joguk ahhoz, hogy a zsidók nevében tárgyaljanak (...) Ungvár városa orosz kultúrközpont volt, Munkács gazdasági központ" továbbá úgy látta, hogy a magyar javaslat katonai szempontok alapján(!) készült. 15 5 Ezt követően az 1910 évi népszámlálás megbízhatóságáról alakult ki vita. A szlovák fél az 1930-as adatokat fogadta volna 151 ZÁZNAM. Október 10. 152 FELJEGYZÉS. Október 10. 153 ZÁZNAM. Október 11. 154 Uo. „Po právnickej stránke о dvoch veciach nemôze byt' sporu..."! A területátadás elvének elutasításáról van szó, ami pedig már elfogadott tény a szlovákok részéről is. 155 Uo.
