Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Sallai Gergely: Az első bécsi döntés diplomáciai és politikai előtörténete 597
AZ ELSŐ BÉCSI DÖNTÉS ELŐTÖRTÉNETE '609 úgyszintén, az angolok pedig teljes érdektelenséget tanúsítanak.11 4 Ennek ellenére valószínűleg a miniszterelnök kezdeményezésére a kormány szabadcsapatok átdobását — teljes titoktartás mellett — engedélyezte,11 5 bízott ugyanis abban, hogy az akciót Olaszország elvben, Lengyelország pedig talán aktívan is támogatja,11 6 valamint, hogy a ruszinok politikai vezetőinek többsége a Magyarországhoz való csatlakozást üdvözölné. Megjegyzendő, hogy az irreguláris csapatokat néhány esetben a Szics gárda is támogatta, mivel így látta biztosítottnak az autonómia kiharcolását.11 7 A Magyar Nemzeti Tanács október 7-e óta itt Vozáry Aladár vezetésével működött - betiltásáig.11 8 Cseh-Szlovákia magatartását e területet illetően is nagyfokú fáziskésés jellemezte, mivel Kárpátalja autonómiáját csak ebben a kényszerhelyzetben — a szlovákok lépését követően — fogadta el 1938 október 8-án(!).11 9 E tények némi bizalommal töltötték el a magyar kormányt, a terület visszaszerzésének lehetőségével kapcsolatban.12 0 A miniszterelnök az október 7-ei minisztertanácson bejelentette, hogy a kárpátaljai akció megszervezésével vitéz Kozma Miklós nyugalmazott belügyminisztert az MTI elnökigazgatóját bízta meg.12 1 Kánya a varsói követet tájékoztatta, hogy a felkelők akciója október 9-től fog érezhető mértéket ölteni.12 2 A szlovák sajtóban is október 9-én jelennek meg az első hírek magyar fegyveresek jelenlétéről. Október 20-ig 305 főt vettek őrizetbe a cseh hatóságok.123 Egy szlovák szakmunka mintegy 800 ilyen fegyverest említ.12 4 Ennek nyomán a cseh kormány lezárta a határt a nagyszőlősi, a beregszászi, majd a munkácsi járásban is, és statáriumot hirdetett (október 16-17).12 5 A magyar kormány hi-114 MOL - К 27 - Minisztertanácsi jegyzőkönyvek - 1938. október 7. 115 MOL - К 429 - 28cs. Kozma Miklós iratai. 116 Uo. Október 4-én éjjel Kánya és Imrédy közölték Kozmával a hivatalos lengyel álláspontot: bandaharcok igen, katonai beavatkozás nem. Kozma Magyarország keleti határához utazott, ahol türelmetlen hangulat, politikai tájékozatlanság, fegyelmezetlenség, kormány ellenesség, zsidózás, egyszóval „huligán társaság" fogadta. 117 Svorc, Peter: Zakliatá krajina. Podkarpatská Rus. 1918-1946. Presov, 1996. 93. 118 Uo. 91. e 119 MOL - К 74 - számjel - 1938 - Prága - bejövő - 6421/165. 120 Zseliczky: i.m. 32-33. 121 MOL - К 27 - Minisztertanácsi jegyzőkönyvek. 1938. október 7. 122 MOL - К 64 - res. pol. - 1939 - 7/a - 1019. 123 Slovensky Tyzdennik: 1938. október 20. 1-2. Vö: MOL - К 64 - res. pol. - 1939-7/a - 1108. Munkácson haditörvényszék elé állított magyar állampolgárok ellen a magyar kormány nem hivatalos közbenjárására a csehek kíméletesen jártak el. 124 Svorc: i.m. 88. Vö: MOL - К 429 i.m. Kozma. Kozma Miklós úgy tudta, hogy a háromszáz főről szóló hír a cseh sajtó túlzása. Negyven elfogott személyről tud, akiket az olasz közbenjárás mentett meg a statáriális kivégzéstől. 125 Slovensky Tyzdenník: 1938. október 13. 1. és október 20. 1-2. Október 9-én egy pisztolyokkal és kézigránátokkal felszerelkezett csapat Beregszász közelében lépte át a határt, majd egyik része -nyolc fő - megtámadott egy vasútállomást. A további személyekkel kiegészült csapatot a cseh hadsereg egységei október 11-én felszámolták. A tűzharcban a „terroristák" többsége elesett, a maradékot pár napon belül elfogták. Az úgynevezett szabad csapatok tagjai magyarországi tisztek, altisztek és katonák voltak, akiket Kisvárdán képeztek ki Héjjas Iván vezetésével. A cikkek kiemelik, hogy a helyi lakosság nyugodt, csupán a szabadcsapatok igyekeznek propaganda alapot teremteni. A szabad csapatok szerepének, jelentőségének, hozzávetőleges létszámának kérdése külön tanulmány tárgyát képezhetné, néhány észrevétel mégis szükségesnek látszik, a) A helyi lakosság nyugodtságát kiemelő sorok ismételten alátámasztják egyéb források alapján levont következtetésünket, miszerint