Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: Területi integritás és területi autonómia. A magyar kormány 1920. évi felvidéki szlovák autonómia-terve 555
582 TILKOVSZKY LÓRÁNT kormány 1920 december 16-i átalakulásakor meg is kellett válnia miniszteri tárcájától, amelyet ideiglenesen Teleki miniszterelnök vett magához. Ugyanakkor másfelől arról is gondoskodott, hogy Gálocsyt „kikapcsolja" a Területvédő Liga propaganda-bizottságának irányításából, majd a militánsan irredenta jellegénél fogva Trianon után egyre nehezebben viselhető Területvédő Ligát a maga egészében fuzionáltatta 1921-ben a Magyar Nemzeti Szövetséggel, s ezentúl ellenőrzöttebben és leplezettebben végezte tevékenységét annak keretében.79 A nemzeti kisebbségek minisztériumát a Bethlen-kormány szüntette meg (1922 decemberében), de a minisztérium államtitkára, Steuer György is azt hangsúlyozta már 1921-ben, hogy az utóbbi években a nemzetiségeknek tett ígéretek túlságosan messzemenőek voltak, s a magyarságnál a legnagyobb elkeseredést váltották ki. Főleg a modellnek szánt tót autonómia-tervezetet bírálva maga is, amely „megvalósítása esetén az államegységet megbontaná, az ország kis országok csoportjává alakulna át", jutott arra a végkövetkeztetésre, hogy „túlzott, fantasztikus nemzetiségi programok felállításával ne veszélyeztessük a magyar állameszmét és a magyar nemzeti érzés egységét", a nemzetiségek minimális kultúrigényei kielégítésére van csupán szükség.80 A dokumentumok ismertté válásának folyamata Mi lett a magyai' kormány 1920. évi felvidéki szlovák autonómia-tervezetének és a vele kapcsolatos iratanyagnak a sorsa? Ad acta tették, s a kérdést hallgatás övezte mindaddig, míg Apponyinak a magyarországi nemzetiségi kérdés múltjával és jövőjével foglalkozó 1926. évi előadása feltűnést keltően fel nem hívta a figyelmet többek között arra is, hogy „ha hazánk területe részben vagy egészben helyreállna, nem lehetne elzárkóznunk bizonyos területi önkormányzatok követelménye elől sem, - ott, ahol a geográfiai összefüggések erre alapot nyújtanak".81 Valóban, a Trianon revíziójára irányult törekvések hamaros fellendülése tette ismét időszerűvé a nemzetiségi autonómiákról való gondolkozást. Amikor a magyar revíziós törekvéseket a Trianonnal elszakított területek határmenti magyar többségű részei visszaszerzése tekintetében felkaroló Rothermere-akció nyomán 1927-ben megalakult Magyar Revíziós Liga ennek megfelelően az etnikai megalapozottságú területigényeket állította követelései középpontjába, s az emiatti esetleges félreértések elkerülésére 1928-ban már ajánlatosnak tűnt a nem-magyarok lakta részekre is fenntartott történelmi igény hangsúlyozása, előtérbe került az „Új Hungária" koncepció, vagyis a régi Nagy-Magyarország új életre keltésének problematikája, az autonómia-ígéretek újbóli elővételével.82 Az erről kibontakozott vitában Gratz Gusztáv is azt írta a nemzeti kisebbségekről, hogy — (ismerős gondolat) — „Magyarország fehér lapot fog nékik átnyújtani, hogy ők állapítsák meg azokat a módokat, amelyek mellett a magyarsággal való, hosszú ideig annyira bevált együttműködés újra felvehető legyen".8 3 TM MOL. K437. 3. es. 12/12. tétel, 21/1921. Teleki Pál levele Papp Antalhoz. Bp. 1921 július 25. 80 MOL, K26. 1281. es. 1922 - XIV - 2. Steuer György: A nemzetiségi minisztérium feladatköre. Bp. 1921 június 3. 81 Apponyi Albert: A nemzetiségi kérdés múltja és jövője Magyarországon. Bp. 1926. 82 Ottlik László: Új Hungária felé. Magyar Szemle, 1928 szeptember, 3-8. 1. 83 Gratz Gusztáv: Magyarország és a nemzeti kisebbségek. Magyar Szemle, 1928 október.
