Századok – 2000

TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: Területi integritás és területi autonómia. A magyar kormány 1920. évi felvidéki szlovák autonómia-terve 555

AZ 1920. ÉVI FELVIDÉKI SZLOVÁK AUTONÓMIA-TERV 561 mondania Nyugat-Magyarországról („Burgenland") Ausztria, a Felvidéki-ól és Kárpátaljáról („Slovensko", „Rusinsko") pedig Csehszlovákia javára. Horthy Miklós, a Nemzeti Hadseregnek a kormánnyal rivalizálásban lévő fővezére, úgy értékelte azonban 1919 október 28-i emlékiratában2

1

a külpolitikai helyzetet, hogy az ellenforradalmi fordulat nyomán kedvező változás állhat be Magyarország és területvédő törekvései megítélésében az antant-hatalmak részéről, s leginkább éppen az Ausztriában és Csehszlovákiában mutatkozó baloldali forradalmi veszély késztetheti azokat egy fegyveres magyar „pacifikálási akció" elfogadására. Az általa létrehozott és egyre erősített Nemzeti Hadsereget alkalmasnak tartotta ilyen akciók végrehajtására. A Területvédő Liga hírszerző szolgálatának jelentései biztatóak voltak: a Felvidéken a szlovákok körében csehellenes magyarbarát hangulat van erősödőben, s ez reménytkeltő a felvidéki magyal- katonai akció részükről kedvező fogadtatása tekintetében, amit még csalt fokozhat, ha abban Horthy tervei szerint az olasz hadifogságból hazatért és Zalaegerszegen szlovák tisztek alatt külön légióba szervezendő szlovákok is résztvesznek. Lengyelország felőli betörésre is kell szervezni egy magyar-szlovák légiót. A Területvédő Liga szerint van esély az ország területi integritásának megőrzésére, ha Magyarország birtokon belüli helyzetből kérhet majd e területekre népszavazást a békekonferenciától. Megfelelő előkészítés esetén a népszavazás, mint a „szabad önrendelkezés" megnyilvánulása, a magyar állam keretei közt mai-adás mellett fog szólni, s ezt a békekonferenciánalt akceptálnia kell. A Friedrich-kormány szkeptikusabban ítélte meg a helyzetet. Álláspontját az határozta meg, hogy az ország területi integritásához, amelyről az átkos proletár-forradalom kormánya lemondott, ragaszkodnia kell: erre kötelezi az ezeréves történelmi múlt, de felelőssége is a jövőért, amely számára bárminő jogfeladás lehetetlenné tenné a jelenben szerinte aligha elkerülhető területvesztések ellenére az integritás majdani helyreállítását. A nemcsalt a Tanácsköztársaság kormányának, hanem az azt „előkészítő" polgári demokratikus forradalom kormányainak politikáját is nyilvánosan és erélyesen elítélő ellenforradalom kormánya ugyanakkor — vállalva a Területvédő Liga várható „leleplezéseit" — hallgatólagosan bár, de ténylegesen visszanyúlt a Károlyi- és a Berinkey-kormánynak a területi integritás védelmében hozott, de a Liga által szélsőségesnek ítélt és kárhoztatott nemzetiségi rendelettel sőt autonómia-törvényekkel tett kísérleteihez. Bleyer Jakab, a nemzeti kisebbségi miniszter, a területi integritás eszméjéhez való hűsége mellett, nem volt híve a területi nemzeti autonómiáknak. Ismeretes volt, hogy az 1918-1919. évi forradalmak időszakában német nemzetiségi vezetőként német vonatkozásban is ellenezte autonóm nemzetiségi területek, kerületek létesítését. A jelenlegi helyzetben azonban mégis igazodni kezdett a kormánynak a területi autonómia kilátásba helyezését is alkalmazni kívánó politikájához, sőt, a Területvédő Liga nagy felháborodására legfőbb hangsúlyozója lett annak, hogy az autonómia-ígéret teljesítését teljesen komolyan kell venni.2

2

Nála ez a kérdés 21

Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Magyarországon 1919-1921. Bp. 1956. 200-207. 1. 22

Gustau Gratz: Jakob Bleyer als Politiker. In: Denkschrift fúr Jakob Bleyer (1874-1933). Berlin-Leipzig, 1934. 24-30. 1. - Árpád Török: Jakob Bleyer als Nationalitätenminister. Uo. 35-45. 1.