Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Boulet; Francois: A vesztes államok delegációi és a francia közvélemény a Párizs környéki békeszerződések tükrében (1919-1920) 503
534 FRANÇOIS BOULET 1989-et követően, azután, hogy Közép-Európában megszűnik a kommunista rendszer, a békeszerződés ismét felkelti a közvélemény és néhány történész érdeklődését. Bár az osztrákokat, különösen a Tirol-vidékieket és az osztrák nacionalista mozgalom tagjait már régóta foglalkoztatja ez a téma.10 8 Végül meg kell említenünk, hogy az Ókortörténeti Múzeumban csupán nyolc éve hirdeti egy aprócska emléktábla az itt lezajlott történelmi eseményt.10 9 III. A Neuilly-sw-Seine-ben kötött békeszerződés (1919. november 27.) A „kis" bolgár nemzet delegációja Már elöljáróban el kell mondanunk, hogy a szövetségesek a Bolgár Királyságot másodlagos, illetve az új európai rendszer perifériáján elhelyezkedő országként kezelik. Érthető tehát, ha Párizsban a bolgár delegáció csak nagyon hanyag fogadtatásban részesül. Bulgária már 1919. júniusától jelzi, hogy a török delegációhoz hasonlóan ők is részt kívánnak venni a párizsi békekonferencián. Théodoroff, a bolgár minisztertanács elnöke, lépéseket tesz ennek érdekében, felvéve a kapcsolatot a szövet- ' séges tábornokokkal. Azt a választ kapja, hogy a török eset teljesen különböző, hiszen magáról az Oszmán Birodalom létezéséről folynak tárgyalások, ami Bulgária esetében nem áll fenn. Félhivatalos Quai d'Orsay-i jegyzetekben Theodoroffot „eléggé izgágának"tartják, akinek „eredményeket késleltető végeláthatatlan védőbeszédeire" kell számítani „anélkül, hogy az a bolgár ügy javát szolgálná".110 A bolgár delegációt jűlius 14-én hívják meg hivatalosan a béketárgyalásokra. A küldöttség alig ötven tagot számlál. Vezetője Théodoroff, legfontosabb tagjai Ganeff, Szakaszov, Sarafoff és Sztambolijszki miniszterek, hat tanácsos, nyolc szakember, tizenöt titkár, négy gépíró és néhány törvényszéki alkalmazott.11 1 A Szófia-Párizs útvonalon számos kellemetlen meglepetés éri a küldötteket. Július 20-án, induláskor, a bolgárok még feltétlen el akarják kerülni a velük szemben nagyon ellenségesen viselkedő Romániát, s felhajózva Belgrádig, onnan vonattal akarnak eljutni Párizsba. Triesztben lekésik a csatlakozást, ezért egy napos késéssel, július 25-én érkeznek Lausanne-ba. Itt is időznek 24 órát, mert megfelelő öltözéket kell vásárolniuk, hiszen Bulgáriában ezidőtájt a ruha hiánycikknek számít. Július 26-án érkeznek Párizsba az Orient Expressz egy első osztályú és két luxusvagonján.112 108 Marc Ferro, „Saint-Germain 1919: a hiba!", in Saint-Germain Magazine. Le journal de Saint-Germain, 1992. január 11., n°211, 22. Exkluzív interjú Habsburg Ottóval, „Egy békés megoldás Európában", 24-25. Le Monde, 1988. május 19, Jean-Pierre Clerc, „Olaszország. Újabb terrorista támadások Dél-Tirolban"; 1994. október 25., „Ausztria: tüntetés Innsbruckban egy szélsőjobboldali gyűlés ellen" (AFP) 109 Beszélgetés Mme Bouronnel, 1999. november 8-án, Ókortörténeti Múzeum. 110 AMAE, A Paix, vol. 28, 41-42. Jegyzetek, 1919. június 26. 111 Uo., 47-48-49, Távirat, Szófia, 1919. július 14. 112 Uo., 60-64-65, Távirat, Szófia, július 21. Bern, 1919. július 25.
