Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: A belgrádi kápolna-viszály (1612-1643). Kereskedelem és katolikus egyház a hódolt Magyarországon 373
KERESKEDELEM ÉS KATOLIKUS EGYHÁZ A HÓDOLTSÁG IDEJÉN 423 tani a belgrádi ingatlant, ennek elvesztése ugyanis a teljes hódoltsági missziós vállalkozás végét jelentené. A befolyásos belgrádi kereskedők biztosították a pátert a ház minden körülmények között való megőrzéséről. Decemberre a francia követ válasza is megérkezett Raguzába, aki szintén jó esélyt látott a ház megmentésére.24 1 A kedvező információk hatására Vitelleschi a belgrádi misszió folytatása mellett határozott: jóváhagyta ugyan Tugolin ideiglenes átköltözését Temesvárra, de a belgrádi állomás végleges feladásához sem 1632-ben, sem pedig az elkövetkező években nem járult hozzá.24 2 A Temesvárra átköltözött jezsuiták azonban többé nem térhettek vissza a városba, számukra a ház csak gondot és további veszélyeket jelentett.24 3 1634 második felében Dzsáfer budai pasa a helyi török hivatalnokok sugalmazására újra felmelegítette az ügyet, és le akarta foglalni a kincstár számára a jezsuiták házát a mellette levő boltokkal együtt. A ház ugyan formálisan nem a hűtlenné vált követé, hanem a raguzai jezsuitáké volt, viszont a kereskedők nem tudták ezt bizonyítani, hiszen egyikük sem volt tulajdonosa az épületnek.244 A bajt ezúttal a szenátus késlekedő segítségnyújtásával szemben a pasa raguzai származású orvosa, Francesco Crasso hárította el: az ő kérésére Dzsáfer meghagyta a raguzaiak birtokában az ingatlant.245 A raguzai köztársaság kormányzata a század elejétől jelentkező és a gazdasági élet valamennyi szektorát sújtó válságjelenségek ellen szigorú állami intézkedésekkel vette fel a harcot: növelte flottáját, támogatta a manufaktúrák létesítését, emelte az adókat és a vámokat, csökkentette az állami (mindenekelőtt diplomáciai) kiadásokat, szabályozta az élelmiszerek árát és könyörtelen harcot indított a luxus ellen. Az új gazdaságpolitika természetesen nem hagyta figyelmen kívül a balkáni kereskedelmet sem, mindenekelőtt diplomáciai offenzívát indított a spalatói kikötő ellen. Sokkal feszesebbé vált a kolóniák feletti állami ellenőrzés, a szenátus beavatkozott belső viszályaikba, megpróbálta felszámolni a frakciókat, és kényszerítette a kereskedőket a békesség helyreállítására.24 6 Raguza kereskedőinek térvesztését szigorú rendeletekkel próbálta megakadályozni, így például súlyos büntetés terhe mellett tilos volt balkáni kolónián ingatlant idegen nemzetbeli kereskedőnek eladni.24 7 A következetes gazdaságpolitika már az 1630-as évek derekára meghozta gyümölcseit. Mindenekelőtt még szorosabbá vált a szövetség a pápaság és Raguza között, számos raguzai nagykereskedő települt át Anconába. Az intenzív és sokszálú kapcsolatrendszernek köszönhetően a Raguza-Ancona tengely 1630 után ismét átvette a vezetést a Velence-Spalato útvonallal 241 ARSI Rom. vol. 117. fol. 152r-156v. 158rv. 242 ARSI Rom. vol. 22. fol. 298r. 299r. 310v. 352r. vol. 23. fol. 69r. 312r. vol. 24. fol. 41v-42r. 53r. 243 ARSI Austr. vol. 20. fol. 240r. 244 PAD Acta 17. st. 2223/10. 245 APF SOCG vol. 152. fol. 9rv. PAD Acta 17. st. 1913/27. 2223/12. PAD Litt. Lev. vol. 46. fol. 209r-210r. Crassót a Raguzai Köztársaság 1626-ban fogadta fel városi orvosnak, később Budán és Konstantinápolyban dolgozott orvosként, és mint ilyen, jelentős infomációs szolgálatot végzett hazája számára. Vö.: PAD A. Cons. Rog. vol. 90. fol. 18v. 19v. vol. 91. fol. 3r. APF SOCG vol. 58. fol. 135r-136r. Az orvos Budáról és Konstantinápolyból Raguzába küldött levelei: PAD Acta 17. st. 1861. 24fi Vuk Vinaver. Dubrovacka nova ekonomska politika pocetkom XVII. veka. Anali Historijskog instituta u Dubrovniku 5 (1956) 417-453. Antonio di Vittorio: Finanze e moneta a Ragusa nell'età delle crisi. Napoli, 1983. 32-46. 247 PAD A. Cons. Rog. vol. 90. fol. 139v-140r. (1627. június 1.)
