Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: A belgrádi kápolna-viszály (1612-1643). Kereskedelem és katolikus egyház a hódolt Magyarországon 373
KERESKEDELEM ÉS KATOLIKUS EGYHÁZ A HÓDOLTSÁG IDEJÉN 411 A Propaganda Kongregáció előtt mindenesetre a lelkipásztori szempontnak nagyobb súlya volt a jogi tradícióknál és a gazdasági érveknél, ez magyarázza Ingoli bosnyák szimpátiáját. A rendelkezésre álló információk birtokában a kongregáció végül 1627. november 23-án hozta meg a belgrádi kápolnára vonatkozó ötödik dekrétumát. Ennek értelmében a végleges döntést egy alapos jogi vizsgálatnak kell megelőznie, amelynek lefolytatásával Ivkovic püspököt és Don Simonét bízták meg. Ennek megtörténtéig a kápolnát valamennyi belgrádi katolikus közösen használja, viszont egyikük se gyűjtsön adományokat a kápolnában. A végleges rendezésig a kongregáció régi hű emberét, az egykori bácskai misszionáriust, fra Pavao Papicot nevezte ki belgrádi káplánnak, azzal a nem titkolt céllal, hogy ezáltal a legvadabb barátokat, Tomanovicot és Stipancicot távol tartsa a belgrádi tűzfészektől.17 6 1628 első felében a vita történetében új elem jelent meg: a raguzai állami vezetés elérkezettnek látta az időt, hogy közvetlenül is beavatkozzon a kereskedői számára egyre reménytelenebbé váló küzdelembe. A szenátus először 1626 szeptember 15-én, Konstantinápolyba írott levelében utasította portai követeit, hogy a belgrádi kápolna-viszály ügyében támogassák a kereskedőket. Az utasítás nyíltan kimondta: a bosnyák kereskedők, a ferencesek és a helyi török hatóságok egyértelmű célja, hogy a szarajevói példa alapján innen is eltávolítsák őket.17 7 A köztársaság irányítói számára a váci názír és a budai pasa jogtalan vám-követelése volt az utolsó csepp a pohárban, ezért a szenátus 1627 december 1-én a két konstantinápolyi követ, Marino Proculo és Paolo Gradi Belgrádba és Budára küldéséről döntött.178 A december 7-én kelt részletes követutasításban három feladatot róttak az oszmán fővárosból hazatérő követekre. Mindenekelőtt Belgrádba érve készítsenek részletes vizsgálatot a történtekről, ennek eredményéről haladéktalanul tájékoztassák a szenátust. Tárgyaljanak a bosnyák ferencesekkel, nyugtassák meg őket a szenátus szándékai felől, hiszen Raguzában sohasem egyeznének bele eltávolításukba. Ennek viszont feltételei vannak: hagyjanak fel minden joghatósági törekvéssel, a viszály rendezését pedig a római vagy budai hatóságok helyett bízzák a köztársaságra. Az utasítás legrészletesebben budai küldetésüket szabályozta, mivel a bőrök után fizetendő új vámot rendkívül veszélyes precedensnek tartották, amely alapjaiban rengette meg kiváltságaikat. Az új illeték eltörlése érdekében a budai pasával való tárgyalás során mindent meg kell tenniük, összesen 2000 dukátot kaptak a célra, emellett díszes kötőfékeket, bort, citromot, narancsot, édességeket, gyertyatartókat és egyéb ajándéktárgyakat küldtek Raguzából. Bár a tárgyalások lebonyolításában nagy szabadságot kaptak, de az utasítás külön hangsúlyozta a takarékoskodás fontosságát, nehogy túlzott bőkezűséggel elkapassák a török hatóságokat. A raguzai kormány (rövidesen beigazolódó) előérzete 175 B. Hrabak: Spor dubrovcana i. m. 28-29. 176 APF Acta vol. 4. fol. 317r-318v. APF Lettere vol. 6. fol. 181v-183r. 191rv. A Raguzai Köztársasághoz küldött levél eredetije: PAD Acta 17. st. 1344. 177 PAD Litt. Lev. vol. 44. fol. 119v-120r. Ez az ajánlás 1627 elején is megismétlődött: uo. fol. 136r. 142v. 165r. 178 PAD Acta Consilii Rogatorum (=A. Cons. Rog.) vol. 90. fol. 196v.
