Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: A belgrádi kápolna-viszály (1612-1643). Kereskedelem és katolikus egyház a hódolt Magyarországon 373
KERESKEDELEM ÉS KATOLIKUS EGYHÁZ A HÓDOLTSÁG IDEJÉN 409 töztek és egy másik kereskedő, Ivan Novak házában miséztek. A raguzaiak kápolnáját Don Simone vette birtokba, a ferencesek pedig megtiltották híveiknek, hogy oda betegyék a lábukat. A raguzaiak azonban feltehetőleg túllőttek a célon, mivel az új bosnyák kolónia négy vezetőjétől is meg akartak szabadulni, és szultáni parancslevéllel Konstantinápolyba idéztették őket. Természetesen a bosnyákok sem hagyták annyiban a dolgot: a pártjukra állították a belgrádi kajmakámot, aki a helyi fórum megkerülésével vádolva a raguzaiakat, a budai pasához küldte a veszekedő feleket. November folyamán egy hosszadalmas és főleg igen költséges per során a bosnyákok Budán elérték, hogy a kápolna a ferencesek tulajdona lett, és ezután csak török engedéllyel hagyhatták el állomáshelyüket. A diadalittasan visszatérő bosnyákok természetesen azonnal elzavarták Don Simonét és birtokba vették a nehéz küzdelem árán megszerzett templomot.172 Míg Belgrádban a szokásos forgatókönyv szerint, a török bíróság bevonásával váltogatták egymást a raguzaiak és a bosnyákok a kápolna birtokában, addig Rómában Ingoli igyekezett mindkét részről megbízható információkat szerezni az újabb határozat előkészítéséhez. A raguzaiak érdekében Pietro Benessa, a köztársaság volt római ágense, a bosnyákok oldaláról pedig a már jól ismert Vinkó Stipancic, a scardonai püspök és a ferences provinciális római prokurátora állította össze a hatásosnak vélt érveket. Stipancic szerint a kápolna kegyúri joga a Szentszéket illeti, a ferencesek pedig pápai kiváltságaik értelmében működnek benne. Emellett a belgrádi hívek (nagyobbrészt bosnyákok, kisebbrészt raguzaiak) kezdettől fogva a bosnyák provinciától kértek lelkipásztorokat, a kápolna alapjául szolgáló ingatlant is egy pozsegai származású bosnyák (Lupus Georgii de Posega) hagyta az egyházra. A kápolnát a bosnyák ferencesek tartották fenn a hívek közös adományaiból, amint azt a hódoltság annyi más településén is tették. A bosnyák provincia tényleg szerződést szokott kötni a raguzaiakkal, de nem azért, mert a raguzaiak a kegyurak, hanem mert nem állandó lakosok, így szükséges a feltételeket írásban rögzíteni. A ferences külön kitért a raguzaiak szultáni privilégium-levelének ismertetésére, 172 Az 1627 őszi eseményekről valamennyi érintett fél részletes beszámolót küldött Rómába/ elsősorban azt hangsúlyozva, hogy csakis ellenfeleik kényszerítésére fordultak a török hatóságokhoz. APF SC Dalmazia Miscellanea vol. 3. fol. 94r-95v. (raguzai kereskedők). Uo. fol. 26r. 27r. 29r. 30r. 9Ír. 107r-108v. lllr-112r. 113r-115r. (bosnyák kereskedők és ferencesek). Uo. fol. 96r. 97r-98v. APF SOCG vol. 320. fol. 28v-29v. Tóth I. Gy.: A mohácsi plébános i. m. 222-233. (Don Simone). A raguzaiak ismét arra hivatkoztak, hogy a bosnyákok a kápolna megszerzésével fel akarják számolni vetélytársaik kereskedelmi tevékenységét a városban. Ezt Don Simone is hangsúlyozta 1630. évi jelentésében: „...quali [a bosnyák ferencesek] con tutto ciz con desperata ostinatione non si acquietano mai, ne vogliono permettere, che in questi paesi vi stiano veseovi о preti о altri religiosi, anzi sempre machinano, almeno occultamente ogni sorte di disturbi e scandali, vedendo che Ii signori ragusei difendevano il veseovo e li gesuiti contre di loro, si risolsero de impadronirsi del ius della loro capella con animo di fare un monasterio, e poi pianpiano distruggere Ii negotii della piazza de Ragusei, come hanno fatto un pezzo fa a Buda et al Serraglio in Bosna. Cosi da per se chiuderebbono i passi al veseovo et alli Gesuiti mandativi da Sua Santità et a tutti i preti che vi mandasse la Sagra Congregatione de Propaganda Fide." APF SOCG vol. 320. fol. 27v. Don Simone szerint a bosnyák ferencesek Belgrádban kolostort akartak alapítani, amely a szerémségi expanziójuk központja lett volna, amint a velikai és naisicei kolostorok a szlavóniai lelkipásztorkodás bázisai voltak.
