Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: A belgrádi kápolna-viszály (1612-1643). Kereskedelem és katolikus egyház a hódolt Magyarországon 373
406 MOLNÁR ANTAL intézményeire támaszkodva megkezdte a hódoltsági missziók megszervezését, komolyan veszélyeztetve ezzel a ferencesek pozícióit és sajátos egyházszervezetét. A másik oldalról viszont a ferencesek a lelkipásztori gondoskodáson túl a bosnyák katolikusok szellemi vezetőivé is váltak. Vallásos könyveikkel nemcsak a bosnyák katolikus irodalom, írás (az un. bosancica) és irodalmi nyelv alapjait teremtették meg, hanem híveiknek európai mértékkel mérve is színvonalas vallásos műveltséget közvetítettek. A Velencében és Rómában kiadott könyvek mecénásai és olvasói is a bosnyák kereskedők közül kerültek ki.16 2 A ferencesek emellett a középkori bosnyák állam utolsó fennmaradt intézményének tekintették magukat, és kötelességüknek érezték ennek az örökségnek az ápolását.16 3 Ez a bosnyák öntudat a 17. század elején kapott különös jelentőséget, amikor a katolikus középréteg gazdaságilag felemelkedett, megingatta a raguzai kereskedők hegemóniáját és emancipálta magát azok gyámkodása alól. A gazdasági győzelem legitimációjához a ferencesek által képviselt bosnyák-tudat szolgáltatta a szellemi hátteret. A bosnyák ferencesek és a kereskedők Róma- és Raguza-ellenes törekvései tehát szorosan összefonódtak, és táplálták a három évtizeden át húzódó belgrádi kápolna-viszályt. A fentebb vázolt folyamatok 1626-ban értek el a csúcspontra, amikor a bosnyák kereskedők, a ferencesek és a helyi török hatóságok koncentrált támadást indítottak a raguzaiak és a támogatásukat élvező egyháziak ellen. Ebben az évben ugrottak egymásnak Szarajevóban a raguzaiak (különösen vezetőjük, Antun Radovic) és a bosnyákok, amelynek következtében a török hatóságok megtiltották a raguzaiaknak a városban való kereskedést.164 Ennél is sokkal súlyosabb következményekkel járt a váci názírral és a budai pasával való évtizedes vita, amely szoros összefüggésben állt a belgrádi kápolna körüli konfliktussal. Raguza vámkiváltsága a 16. század elejétől kezdve neuralgikus pontja volt a magyarországi török hatóságokkal való kapcsolatoknak. 1521-ben, Belgrád elfoglalásakor II. Szulejmán az új hódításra is kiterjesztette a vámkedvezményt, és évi 100000 akcse átalányösszegben szabta meg a fizetendő vámot Сdzumruk), amelyet a raguzai szenátus által háromévente kijelölt vámbérlő (dzumrukdzija) szedett be. A magyarországi hódítások után viszont a raguzaiak nem kérték a kiváltság kiterjesztését, így a trónra lépő szultánok által kiadott áhdnámék továbbra is csak Ruméliát jelölték meg kiváltságolt területként. Ezt a hanyagságot a magyarországi török közigazgatás és pénzügyigazgatás képviselői rögtön ki is használták, és 1545-től kezdve rendszeresen próbálkoztak a Magyarországra bevitt áruk megvámolásával. Arra hivatkoztak, hogy az évi 100000 akcse a sokszorosára növekedett kereskedelmi tevékenységgel nem áll arányban, és különben sem vonatkozik az 1521 után meghódított területekre. A vitákból a 16. 162 Dragutin Prohaska: Das kroatisch-serbische Schrifttum in Bosnien und der Herzegowina von den Anfängen im XI. bis zur Nationalen Wiedergeburt im XIX. Jahrhundert. Zagreb, 1911. 99-110. M. Murko: Die Bedeutung der Reformation und Gegenreformation für das geistige Leben der Südslaven. Prag-Heidelberg, 1927. 35-45. Luka Markesic: Katolicka reforma i njezin znacaj „za narod puka slovinskoga" prema djelima fra Matije Divkovica (1563-1631). In: Povijesno-teoloski simpozij i. m. 151-163. 163 S. M. Dzaja: Konfessionalität und Nationalität i. m. 216-218. 164 ¥ Vinaver: Bosna i Dubrovnik i. m. 220-225.
