Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: A belgrádi kápolna-viszály (1612-1643). Kereskedelem és katolikus egyház a hódolt Magyarországon 373
KERESKEDELEM ÉS KATOLIKUS EGYHÁZ A HÓDOLTSÁG IDEJÉN 403 fenn a városban, létszámuk nem haladja meg a 100 főt, és azok is csak ideiglenesen tartózkodnak a városban. Ezzel szemben a bosnyákok újonnan alapított kolóniája mintegy 1000 személyt foglal magában, akik állandó jelleggel laknak Belgrádban. Különválásuk okát a raguzaiak zsarnokságában jelölték meg, az egyetlen megoldást pedig abban látták, ha a ferenceseik által gondozott kápolnában önállósulásuk után ugyanannyi jogot kapnak, mint a raguzaiak.14 9 A belgrádiak kérését a szarajevói bosnyák kolónia is támogatta, hangsúlyozva: a belgrádi kápolna mindanynyiuk közös ügye, a raguzaiak ellen pedig valamennyi hódoltsági kereskedő öszszefogott, hogy kiváltságos pozícióikat megtörjék.15 0 Ugyanilyen értelemben, csak a másik oldalról interpretálták az eseményeket a raguzaiak is. A belgrádi török bíróság előtt kétségtelenül alulmaradtak a jó helyi kapcsolatokkal rendelkező bosnyákokkal szemben, de Budán és Konstantinápolyban sikerült érvényt szerezniük jogaiknak - igaz, mindez 2000 dukátjukba került. Tehát a számukra kedvező török határozatra és római döntésre hivatkozva megtagadták, hogy a bosnyákoknak bárminemű beleszólást is engedjenek a kápolna igazgatásába. Itt a raguzaiak is túlléptek az egyházi jellegű érveken és nyíltan kimondták: a bosnyákokat semmilyen szinten sem tekintik egyenrangúaknak, hiszen azok nem is kereskedők, csupán szegény és jórészt írástudatlan kézművesek, akiket a ferencesek fellázítottak jótevőik és patrónusaik, a raguzaiak ellen. A botrányokért a ferenceseket tették felelőssé, akik féltékenységükben nem tűrnek meg más papot a vidéken, és az általuk keltett zavargások miatt a törökök a kápolna mecsetté való átalakításáról döntöttek.15 1 A legegyértelműbben a raguzai szenátus foglalta össze a problémát Ludovico Ludovisi bíboros prefektushoz írott levelében: a köztársaság számára a kápolna kérdése valójában másodlagos, ugyanis itt a kápolna ürügyén sokkal komolyabb veszély fenyegeti őket: a bosnyákok a helyi török hatóságok segítségével el akaiják űzni a raguzai kereskedőket Belgrádból.15 2 A raguzai szenátus félelmeinek megalapozottságát az 1626. év hódoltsági eseményei, illetve tágabb értelemben az elmúlt félszázad tapasztalatai teljes mértékben alátámasztották. Az évtizedeken át monopol helyzetben levő raguzai ke-149 Az új bosnyák kolónia vezetője (coloniere) Lorenzo di Marco de Boroviza lett, officiálisai: Gabriel di Tomaso, Martino di Marino, Matteo di Tomasso da Camengrado, Stefano di Ziorzio. APF SOCG vol. 67. fol. 299rv. Az önállósult bosnyák kolónia saját pecsétet kért VIII. Orbán pápától, Szent István pápa alakjával. A raguzai kolónia pecsétjén Szent Lázár volt megmintázva. Uo. fol. 298r. Vö. még: E. Fermendzin: i. m. 407. 150 APF SOCG vol. 67. fol. 303г. 151 APF SOCG vol. 67. fol. 293rv. 296rv. „Le Signorie Vostre Illustrissime e Reverendissime devono sapere che qui non v'è nissuno mercante bosnese, ma tutto artiste christiani di diverse nationi: pellizzari, sartori, orefïci, cassilieri, mulinari, fabri et simili. Tutto persone devote et grati alii benefattori ragusei, ridotti pero in ultimo esterminio per le spese, che Ii innova dua о tre capriciosi pellizzari, che seguono l'oppenione di frat Andrea sudetto, il quale a portato costi fede false di moite genti. E pure infra tutti i christiani di qua sono dieci persone, che sappino scrivere..." Uo. fol. 293v. A szenátus nevében a köztársaság római ágense, Gabriele Cerva, és a Szent Jeromos káptalan archipresbitere, Antonio Deodati tárgyaltak a kongregációval. PAD Litt. Pon. vol. 14. fol. 103rv. 159v-160r. 174r. 152 APF SOCG vol. 147. fol. 4r. (Raguza, 1627. január 15.) „...noi siamo stati astretti di far gagliarde provisioni per li rappresentanti del Gran Turco per la difesa delli nostri mercanti di Belgradi, che naturalmente come sudditi nostri, siamo tenuti di difendere, non tanto per causa delle
