Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: A belgrádi kápolna-viszály (1612-1643). Kereskedelem és katolikus egyház a hódolt Magyarországon 373
390 MOLNÁR ANTAL A misszionáriusnak ilyen nagy összeg előteremtésére nem sok esélye lett volna, ugyanis a rendfőnöktől ennyi pénzt nem kérhetett, illetve az őket támogató kereskedőket sem terhelhette túl. A szorult helyzetben a szultán bécsi követe, Gaspar Graciani sietett a segítségére. A követ a missziószervezés történetében 1614 nyarán tűnt fel, és tevékenysége révén a hódoltsági jezsuita misszió szoros kapcsolatba került a nagypolitikával is. Graciani, korának egyik legtehetségesebb diplomatája és politikai kalandora volt, aki nyelvtudása és tehetsége révén az 1610-es években (katolikus hitét megőrizve) igen nagy befolyásra tett szert a szultáni udvarban, 1614-től kezdve pedig a Bécs-Konstantinápoly közötti diplomáciai kapcsolat egyik kulcsfigurája, a szultán bécsi követe, és az 1615. évi bécsi béke egyik létrehozója lett.7 8 Színivel 1614 nyarán, linzi küldetése alkalmával került először kapcsolatba, és vélhetően rögtön felismerte a misszió támogatásában rejlő politikai lehetőségeket. Bécsbe érve felvette a kapcsolatot az osztrák tartományfőnökkel, és a hódoltsági misszió kibővítését javasolta. Az új támogatót mind a bécsi, mind a római elöljárók örömmel fogadták, a követ politikai aspirációitól azonban kezdettől fogva elzárkóztak.7 9 A ferencesek, látva Szini előkészületeit a házvásárlásra és az állandó megtelepedésre, frontális támadásra szánták el magukat: december 1-én fra Martin kitiltotta a templomból és súlyosan megfenyegette a jezsuitát. A páter, számot vetve a helyzet kilátástalanságával, két nap múlva Temesvárra ment át, a belgrádi iskolát pedig egy klerikusra bízta. A közelmúlt tapasztalatai végképp Belgrád feladása és a temesközi munka fontossága mellett győzték meg, különösen mivel időközben (elsősorban a rendfőnök beleegyezésének és segítségének késése miatt) a belgrádi ház is kicsúszott a kezükből. Szini felismerte, hogy „hazai pályán" nem érdemes a bosnyák ferencesekkel konfrontálódniuk, főleg mivel számos olyan terület található a hódolt Magyarországon, ahol sokkal nagyobb szükség van a miszsziós munkára.8 0 Időközben azonban Rómában már másképpen döntöttek: 1615 őszén megérkezett Belgrádba az erősítés Tugolin és Bonis személyében, 1616-ban pedig mégiscsak sikerült 750 scudóért megvásárolniuk a kiszemelt belgrádi házat, elsősorban Graciani 500 scudós támogatásának köszönhetően.81 Az önálló ingatlan jelentős mértékben megnövelte lehetőségeiket, másrészt viszont még inkább ellenük hangolta az állandó megtelepedésük miatt egyre féltékenyebbé váló bosnyák ferenceseket. A jezsuiták azonban nem hagyhatták el a belgrádi központot, ugyanis a raguzai kereskedők támogatása nélkül működésük ellehetetlenült volna. Az 1615. évi egyezség ellenére a következő években a viszályok csak tovább mélyültek.8 2 Az új ingatlan elsősorban a raguzaiak kápolnájától való függetlenedésüket, illetve az iskola fejlesztését tette lehetővé, amely révén a hódoltsági papi utánpótlást kívánták biztosítani.8 3 Az iskola-alapításnak azonban jelentős akadályai 77 EHJM 1/1. 207-210. 222-225. 78 Modern életrajza: Manfred Stoy: Das Wirken Gaspar Gracianis (Gratianis) bis zu seiner Ernennung zum Fürsten der Moldau am 4. Februar 1619. Südost-Forschungen 43 (1984) 49-122. 79 EHJM 1/1. 207-215. 80 EHJM 1/1. 219-231. 81 EHJM 1/1. 210-211. 219-220. 245-253. 82 A viszályok kezdeteiről részletesen ír Bonis 1617. évi jelentéseiben: EHJM 1/2. 285-301.
