Századok – 2000

KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: A belgrádi kápolna-viszály (1612-1643). Kereskedelem és katolikus egyház a hódolt Magyarországon 373

KERESKEDELEM ÉS KATOLIKUS EGYHÁZ A HÓDOLTSÁG IDEJÉN 381 kintetbe véve Budán és Temesváron talán 15-20, Pécsett még kevesebb raguzai bolt lehetett. Raguzai papok és bosnyák ferencesek A raguzai kereskedők rendkívül fontos szerepet játszottak a Balkán-félszi­geten a katolikus egyházi élet kereteinek megőrzésében vagy adott esetben meg­teremtésében. Minden Rómából érkező egyházi személy számára Raguza volt az utolsó keresztény állomás, az Oszmán Birodalomba való belépéshez szükséges engedélyeket raguzaiak szerezték be, kereskedőik kísérték a vizitátorokat és véd­ték meg őket a török hatóságok előtt. Egyházi szerepvállalásuk vallási-szellemi hátterét a kereskedőváros intranzigens katolicizmusa, jogi alapjait pedig az Osz­mán Birodalomban élvezett széleskörű kiváltságaik biztosították. Mindebből lo­gikusan következik, hogy Róma a balkáni missziók szervezésében kezdettől fogva épített Raguza támogatására, a köztársaság és kereskedőhálózata a missziószer­vezés egyik alappillére lett.3 3 . Egyházi tevékenységük legfontosabb eleme kétségtelenül a kereskedőtelepek kápolnáinak működtetése volt. Az újabb szakirodalom a kolónia-státuszhoz köti a káplánok működését,3 4 de adataink inkább arról győznek meg, hogy a káplán meghívása és eltartása nem a település jogállásától, hanem a közösség igényeitől és főleg anyagi teherbírásától függött. A városállam második balkáni kereskedelmi birodalmának kiépítésével egyidőben, a 15-16. század fordulójától kezdve talál­kozunk raguzai papokkal a kereskedőtelepeken. A raguzai történeti hagyomány a szófiai kápolnát tartja az első katolikus templomnak az Oszmán Birodalom európai részében.3 5 A 16. második felében már szinte valamennyi fontosabb ra­guzai közösség tudott papról gondoskodni a maga számára: Skopjéban, Janjevón, Novo Brdóban, Trepcában, Novi Pazaron, Prokupljéban, Szófiában, Drinápolyban, Provadijában és Tarnovóban a vizitációs jelentések és a raguzai források is gyak­ran említik a helyi káplánokat.36 A hódolt Dél-Magyarország két kereskedelmi központjában, Szendrőn és Belgrádon az 1530-as évektől kezdve vannak adataink káplánok működésére. A két másik jelentős hódoltsági városban, Budán és Temesvárott is találunk raguzai 33 A raguzai egyházi intézmények és egyházpolitika történetére máig alapvető: Kosto Vojnovic: Crkva i drzava u dubrovackoj republici. Rad JAZU 119 (1894) 32-142. 121 (1895) 1-91. Vö. még: Z. Zlatar. Our Kingdom come i. m. 149-175. A raguzai karavánokra és postaszolgálatra: Sergije Dirnit­rijevic: Dubrovacki karavani u juznoj Srbiji u XVII veku. Beograd, 1958. (Posebna izdanja SAN 304. Istoriski Institut 10.) 19-38. 64-80. 119-130. Antonio Di Vittorio: Un grande nodo postale fra Oriente e Occidente in età moderna: la Repubblica di Ragusa. In: Ragusa (Dubrovnik). Una repubblica Adriatica. (Saggi di storia economica e finanziaria). A cura di Antonio Di Vittorio - Sergio Anselmi - Paola Pierucci. Bologna, 1994. 57-83. 34 Z. Zlatar: Our Kingdom come i. m. 115-122. 35 Francesco Maria Appendini: Notizie istorico-critiche sulle antichità, storia e letteratura de'Ragusei I. Ragusa, 1802. 174. 36 A. Gottlob: i. m. 52-53. Eusebius Fermendzin\ Acta Bosnae potissimum ecclesiastica cum insertis editorum documentorum regestis ab anno 925 usque ad annum 1752. Zagrabiae, 1892. (Monumenta spectantia históriám Slavorum meridionalium 23.) 390-391. Jorjo Tadic: Dubrovcani po juznoj Srbiji u XVI stoljecu. Glasnik Skopskog naucnog drustva 7-8 (1930) 201.

Next

/
Thumbnails
Contents