Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: A belgrádi kápolna-viszály (1612-1643). Kereskedelem és katolikus egyház a hódolt Magyarországon 373
KERESKEDELEM ÉS KATOLIKUS EGYHÁZ A HÓDOLTSÁG IDEJÉN 381 kintetbe véve Budán és Temesváron talán 15-20, Pécsett még kevesebb raguzai bolt lehetett. Raguzai papok és bosnyák ferencesek A raguzai kereskedők rendkívül fontos szerepet játszottak a Balkán-félszigeten a katolikus egyházi élet kereteinek megőrzésében vagy adott esetben megteremtésében. Minden Rómából érkező egyházi személy számára Raguza volt az utolsó keresztény állomás, az Oszmán Birodalomba való belépéshez szükséges engedélyeket raguzaiak szerezték be, kereskedőik kísérték a vizitátorokat és védték meg őket a török hatóságok előtt. Egyházi szerepvállalásuk vallási-szellemi hátterét a kereskedőváros intranzigens katolicizmusa, jogi alapjait pedig az Oszmán Birodalomban élvezett széleskörű kiváltságaik biztosították. Mindebből logikusan következik, hogy Róma a balkáni missziók szervezésében kezdettől fogva épített Raguza támogatására, a köztársaság és kereskedőhálózata a missziószervezés egyik alappillére lett.3 3 . Egyházi tevékenységük legfontosabb eleme kétségtelenül a kereskedőtelepek kápolnáinak működtetése volt. Az újabb szakirodalom a kolónia-státuszhoz köti a káplánok működését,3 4 de adataink inkább arról győznek meg, hogy a káplán meghívása és eltartása nem a település jogállásától, hanem a közösség igényeitől és főleg anyagi teherbírásától függött. A városállam második balkáni kereskedelmi birodalmának kiépítésével egyidőben, a 15-16. század fordulójától kezdve találkozunk raguzai papokkal a kereskedőtelepeken. A raguzai történeti hagyomány a szófiai kápolnát tartja az első katolikus templomnak az Oszmán Birodalom európai részében.3 5 A 16. második felében már szinte valamennyi fontosabb raguzai közösség tudott papról gondoskodni a maga számára: Skopjéban, Janjevón, Novo Brdóban, Trepcában, Novi Pazaron, Prokupljéban, Szófiában, Drinápolyban, Provadijában és Tarnovóban a vizitációs jelentések és a raguzai források is gyakran említik a helyi káplánokat.36 A hódolt Dél-Magyarország két kereskedelmi központjában, Szendrőn és Belgrádon az 1530-as évektől kezdve vannak adataink káplánok működésére. A két másik jelentős hódoltsági városban, Budán és Temesvárott is találunk raguzai 33 A raguzai egyházi intézmények és egyházpolitika történetére máig alapvető: Kosto Vojnovic: Crkva i drzava u dubrovackoj republici. Rad JAZU 119 (1894) 32-142. 121 (1895) 1-91. Vö. még: Z. Zlatar. Our Kingdom come i. m. 149-175. A raguzai karavánokra és postaszolgálatra: Sergije Dirnitrijevic: Dubrovacki karavani u juznoj Srbiji u XVII veku. Beograd, 1958. (Posebna izdanja SAN 304. Istoriski Institut 10.) 19-38. 64-80. 119-130. Antonio Di Vittorio: Un grande nodo postale fra Oriente e Occidente in età moderna: la Repubblica di Ragusa. In: Ragusa (Dubrovnik). Una repubblica Adriatica. (Saggi di storia economica e finanziaria). A cura di Antonio Di Vittorio - Sergio Anselmi - Paola Pierucci. Bologna, 1994. 57-83. 34 Z. Zlatar: Our Kingdom come i. m. 115-122. 35 Francesco Maria Appendini: Notizie istorico-critiche sulle antichità, storia e letteratura de'Ragusei I. Ragusa, 1802. 174. 36 A. Gottlob: i. m. 52-53. Eusebius Fermendzin\ Acta Bosnae potissimum ecclesiastica cum insertis editorum documentorum regestis ab anno 925 usque ad annum 1752. Zagrabiae, 1892. (Monumenta spectantia históriám Slavorum meridionalium 23.) 390-391. Jorjo Tadic: Dubrovcani po juznoj Srbiji u XVI stoljecu. Glasnik Skopskog naucnog drustva 7-8 (1930) 201.
