Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: Vita a helytartóságról. (Néhány szempont I. Ferdinánd és a magyar politikai elit kapcsolatának vizsgálatához) 341
I. FERDINÁND ÉS A MAGYAR POLITIKAI ELIT KAPCSOLATÁHOZ 365 a nádor helytartóval való pótlása, akinek nem volt tói-vényben rögzített hatásköre.9 0 Az uralkodó tervét és a kérdés jelentőségét minden bizonnyal a magyar tanácsosok is átlátták. Thurzó valószínűleg azért kérette tehát magát, ahelyett, hogy rögvest elfogadta volna az ajánlatot, mert a helytartóság elvállalását a katonaság vezetése terén szerzett jogokhoz akarta kötni. Erre utal nemcsak a későbbi analógia (1532 őszén ugyanis szintén a hadvezetés terén próbál — sikertelenül — feltételeket szabni kinevezéséhez),9 1 de a Prágában elért eredmény is: Ferdinánd Thurzó és Szalaházy átmeneti megbízatása idejére egy kapitányt rendelt alájuk lovas és gyalogos katonaság élén határozataik foganatosítására, ami kivételes engedménynek tekinthető.9 2 Amint az uralkodó és tanácsosai prágai értekezletet követő levelezéséből kiderül, ez konkrétan azt az ígéretet takarta, hogy Pekry Lajosnak, a király szlavóniai főkapitányának huszárai, valamint Pekry alá rendelve további 500 spanyol gyalogos áll ezután rendelkezésükre.9 3 Hogy mindez végül papíron maradt,9 4 nem változtat azon, hogy a hadsereg irányítása és az ezzel szorosan összekapcsolódó nádorság kérdése Prágában minden bizonynyal alku tárgyát képezte. A nádorkérdés igen összetett, a kettős királyi hatalom felszámolására irányuló törekvésekkel szorosan összefüggő problematikájának elemzése nem lehet jelen tanulmány feladata. De anélkül is, hogy ez ügyben teljesen tisztán látnánk, az a trend látszik körvonalazódni, hogy azokban az időszakokban, amikor az országgyűlési rendek, illetve a vezető politikusok közelinek vélték az egységes uralom megvalósulását, nádorválasztást követeltek. Ferdinánd pedig erre rendszerint úgy reagált, hogy kérésüket nem tagadta meg, de az ügyet addig halogatta, amíg végül a kedvező alkalom elmúltával a saját akaratát érvényesíthette helytartó kinevezésével.9 5 Az eseményeknek ez a logikája kétszer is megismétlődött 1554, Nádasdy Tamás nádorrá választása előtt. Számunkra ebből az az érdekes, hogy a nyírbátori egyezség időszakának (1548-50) forgatókönyve kísértetiesen hasonlít a prágai megállapodásra és fejleményeire: amikor a helytartó halála után, 1549 őszén a tanácsosok az uralkodónak felvetették a nádorválasztás szükségességét, 90 A nádor vezette tanács és Katzianer ellentétére ld. A helytartó és a tanácsosok Ferdinándhoz, 1528. (június közepe táján] és július 12. HHStA UA AA fasc. 8. Konv A. 1528. I-VI. fol. 226-227 és Konv. B. 1528. VII. fol. 37-39. A problémára összefoglalóan ld. Pálffy Géza: A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. század elejéig (Vázlat egy készülő nagyobb összefoglaláshoz). Történelmi Szemle XXXVIII (1996/2-3.) 175-179. 91 R. Kiss /.: i. m. XXXII-XXXVI. 92 Uo. Függelék No. IX; Ember Gy.: i. m. 145. 93 Szalaházy Tamás, Thurzó Elek, Kretschmer Lőrinc és a többi tanácsos Ferdinándhoz, 1531. július 20. HHStA UA AA fasc. 18. Konv. B. 1531. VII. fol. 34-35; Thurzó levelei, No. 72; Ferdinánd Thurzóhoz, 1531. július 17. és 25. Uo. fasc. 18. Konv. B. 1531. VII. fol. 31. és 40; Ferdinánd Pekryhez, 1531. szeptember 15. Uo. fasc. 18. Konv. D. 1531. IX. fol. 26-27. 94 Az egyik bán, Torquatus János, Korbávia grófja elhalálozásával (1531. július) Pekryt a horvát végekre küldte Ferdinánd. Ezáltal a kormányzat továbbra is katonai végrehajtó eszköz nélkül maradt: Thurzó ezután már hiába próbálta érvényesíteni a Don Aloysio de la Curva kapitánysága alatt álló spanyolok feletti rendelkezési jogukat. (Szalaházy Tamás a királyhoz, 1531. szeptember 16. Uo. fol. 38; Ferdinánd Szalaházyhoz, 1531. október 9. Uo. Konv. E. 1531. X. fol. 23; Thurzó Ferdinándhoz, 1531. október 6. (Uo. fasc. 18. Konv. E. 1531. X. fol. 13-16; Thurzó levelei, No 76); Ferdinánd Thurzóhoz, 1531. november 25. Uo. fasc. 19. Konv. A. 1531. XI. fol. 48-50. 95 R. Kiss /.: i. m. LI-LX, LXX-LXXX.
