Századok – 2000

TANULMÁNYOK - Kéri Henrik: A hidasi (bonyhádi) uradalom tulajdonosai 1660 és 1740 között. A birtok betelepülése a törökök kiűzése után 323

A BONYHÁDI URADALOM TULAJDONOSAI 1660 ÉS 1740 KÖZÖTT 335 sonnak és mindkét nembeli utódainak, aki ezzel szemben átvállalja a birtok min­den terhét, a kötelezettségeket a kamarával szemben, továbbá Somogyi Máriának Kersnerics Jánossal szemben fennálló adósságát s tehermentesen, a szükséges hatósági eljárások és terhek átvállalásával átengedi Somogyi Máriának az 1000 forintra becsült Hidegkút, Csernyéd és Csicsó prédiumokat tartozékaikkal, az ott található felszereléssel együtt. A latin nyelvű szerződés szövegét Somogyi Máriá­nak anyanyelvén a szokott fordulatokkal: örök időkre, visszavonhatatlanul stb. megmagyarázták.60 A valóságban azonban minden másképpen alakult. Három hónapra rá, au­gusztus 25-én Somogyi Mária a pécsi káptalan előtt visszavonja a szombathelyi káptalan előtt tett nyilatkozatát és az eladást semmisnek tekinti, mert az ősi jussnak ilyen eladása az utódokra nézve hátrányos, ellentétes a hazai törvények­kel, így önmagában is érvénytelen.6 1 A király által adományozott birtok nem e­lidegeníthető, csak egyenes (fiú vagy mindkét) ágon örökölhető, ajándékozható, eladható, s a család kihalása esetén a koronára száll vissza. A további bajokat elkerülendő, Somogyi Mária a javak ügyintézésével megbízza férjét, Kun Ferencet, bízva tapasztalatában és hűségében, mivel ő maga neméből fakadó gyengesége és a hazai törvényekben való járatlansága, továbbá házi gondjai és egyéb elfoglaltsága miatt erre nem alkalmas.62 Tehát minden maradt a régiben. Schilson a kőszegi kerületi táblánál perre vitte az ügyet, a pert azonban átmenetileg felfüggesztették és a bíróság előtt u­gyancsak átmenetileg megegyeztek.6 3 Kersnerics Annamária ebben az évben halt meg, így Schilson mint három gyermekének gyámja, Kun pedig mint Somogyi Mária teljhatalmú megbízottja 1726. június 5-én állapodtak meg. E megállapodás lényeges pontjai: 1. A birtok jövedelmén fele-fele arányban osztozkodnak. Az osztozkodás i­gazságos voltát Tolna és Baranya alispánja, Daróczy Ferenc és Petrovszky József, vagy ha hivataluktól megválnak, utódaik ellenőrzik. Vitás esetekben döntésüket mindkét fél elfogadja. 2. Mivel a felperes Schilsonnak tudomása van arról, hogy az alperes a bir­tokból valamennyit bérbe adott illetve elzálogosított, esetleg el is adott, a felkért alispánok e birtokok jövedelmét megbecsülik és a Schilsonra eső részt Kun jöve­delméből levonják. 3. A leendő osztozkodásnál Kun 1000 forintot tartozik visszafizetni a fegy­verjog korábbi megváltásáért, különben a ráeső birtokrészből kártalanítják a Kers­nerics-örökösöket. Kun Ferenc azonban kiköti, amennyiben az osztozkodásig az összeg korábbi megfizetését igazolni tudja, újrafizetésre illetve kártalanításra nem kerülhet sor. 4. A megosztás költségeit közösen viselik. 5. A birtokkal kapcsolatos pereknél a birtokra vonatkozó iratokat elismer­vény ellenében kötelesek egymásnak átadni és a per lezárásával visszaszolgáltatni. 60 2 0 0. sz. A hiteles másolat 1794. febr. 18-án készült. 61 PKLJ, p. 249. 62 PKLJ, p. 251. 63 63. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents