Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: Magyarország népei Szent István korában 3
MAGYARORSZÁG NÉPEI SZENT ISTVÁN KORÁBAN 21 köznevünk török eredetű, -d képzős Borsod származéka bízvást magyarnak vehető. Szláv köznévre megy vissza Csongrád 'fekete vár', Komárom 'szűnyogos' (személynévi eredete is felmerült), Nógrád 'új vár', Visegrád 'magas vár', Zemplén 'földből való [vár]'. Szláv közvetítéssel került a magyarba Nyitra. Karakó neve egy Krak személynév képzős (tehát nem magyar névadással alakult) származéka. Szláv eredetű puszta személynév magyar névadással vált helynévvé Baranya, Bihar, Doboka, Veszprém és Zaránd esetében. Török köznév az alapja Esztergomnak. ('bőrrel kapcsolatos'), török személynév Bácsnak, őarsnak (ha a név alapját képező bars köznév régi átvétel a törökből, már elképzelhetően magyarnak tekinthető) és Kolonnák. Német személynévből származott Hont, latin közszóból Tolna 'vámok' neve, míg nem lehetett minősíteni Szabolcsot, bár puszta személynévi eredete magyar névadásra vall. Az utóbbi kettő mellőzésével 29 várispánsági névből tehát 27-et foglalhatunk táblázatba. köznévi eredetű puszta személynévi összesen és egyéb eredetű összesen magyar 9 1 10 (37%) szláv 7 5 12 (44%) török 1 3 4 (15%) német — 1 1 (4%) Ha az így nyert értékeket összevetjük a Szent István korában bizonyosan létezett, fentebb adattárba foglalt értékekkel, meglepő egyezést találunk. Ott a magyar nevek számaránya 36, itt 37%, a szlávoké 45, illetve 44%, a török és a német nevek részesedése pedig teljesen azonos mindkettőben (15-15, illetve 4-4%). Ezt persze nem szabad abszolutizálni (de bagatellizálni sem), hiszen szűk az adatbázis, több esetben bizonytalanság terheli a besorolásokat, ugyanakkor a szláv puszta személynévi eredetű helynevek magyar környezetre (is) vallanak. Nagyjából azonos számban vezethetők vissza magyar, illetve szláv eredetre a Szent István korinak tekinthető várispánsági központok. Ugyanakkor — kisebb számban — török és német eredetű nevek is képviselve vannak. Sajnos, a második „kör" további, egy-egy témára, illetve területre vonatkozó adatai általában nem lépik tűi a 20-at, így statisztikai összesítésnek itt aligha lenne értelme. Mindenesetre ez esetekben maguk a számok, illetve a számok által kifejezett tendenciák igazítanak el bennünket. Szent István korához 10 püspökség létesítését szokták kapcsolni. Ezúttal nem vizsgálom, hogy vajon mindegyik 1038 előtti alapítású-e, hiszen az esetleges későbbiek is megszülettek néhány évvel, egy-két évtizeddel Szent István halálát követően. A 9 püspökségi székhelyből magyar eredetű nevet visel 3 (Csanád, Eger, Győr), szlávot 4 (Bihar, Pécs, Vác, Veszprém), törököt pedig 2 (Esztergom, Kalocsa). A területről elnevezett erdélyi püspökség ma használatos neve magyar eredetű. Kísértetiesen a korábban már tapasztalt arányok jelentkeznek e kis merítési bázis esetén is, mindazokkal a megfontolást, óvatosságot igénylő momentumokkal, amelyeket fentebb már ismételten közöltem. Bizonyosra vehetően legalább öt bencés és egy bazilita monostor létezett Szent István korában. A mai nevek 11. század elejére történő visszavetítése itt is félrevezető. Várad neve Pécsvárad jelölésére hiteles oklevélben legkorábban 1212-
