Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: Magyarország népei Szent István korában 3
MAGYARORSZÁG NÉPEI SZENT ISTVÁN KORÁBAN 19 magyarba került Marcal folyónév és a magyar fő összetétele), valamint a mindkét elemében eredetileg ótörök Sagarbruen ('sárga' jelentésű közszó meg egy népnév [berény] összetétele). Végezetül puszta személynévből magyar- névadással alakult az Avsy (benne az uráli eredetű ős szó), a Chimudi (a szintén uráli hím szóból), a Fyley (benne a finnugor fül szó vagy a Fülöp személynév) és a Sool (a Saul személynévből). A magyar eredetre visszamenő, illetve magyar névadással magyar (uráli, finnugor eredetű) köznévből vagy személynévből alakult helynevek száma — amennyiben a két Cari (Kér) települést is ide lehet vonni, amelyekben persze törökök is lakhattak — 17. A szláv eredetű helynevek háromféle formában kerülnek elénk. Közülük három ugyan nem szláv eredetű, de a magyarba szláv közvetítéssel került. Ilyen a Duna és a Száva folyó neve, valamint a Győr másik neveként használt Raua, amely voltaképpen a Rába folyó neveként került át a mellette fekvő település nevére. Meglepően nagy számúak a szláv köznévi eredetű helynevek. Ezek az 1 alábbiak: Dordomest 'erős hely', Duldumast 'hosszú híd', Grintzari 'fazekasok', Knésa 'a fejedelemé', Lupa (< szláv vapa 'mocsár, tó'), Mama 'anya' (felmerült puszta személynévi eredete is), Pólosnikou 'szőlőtövek melléki [település]', Pre-I slauva 'igen dicső [település]' (mivel István király pénzének feliratában szerepel, magyarországinak kell tekinteni), Sobottin és Sombótou 'szombat', Wisetcha 'magas', Vyssegrad 'magas vár', Zalesé 'erdőn túl', Zemogny 'földből való [vár]'. Ozora neve egy szláv Ozor személynév képzős (tehát nem magyar névadással alakult) származéka. Szláv eredetre visszamenő puszta személynév volt a forrása Padrougou ('felebarát') és Wesperen ('makacs, önfejű, békétlen [ember]') településnek. Ha a fentebb említett Murint is ideveszem, a szláv eredetre visszamenő helynevek száma 20-at tesz ki. Foglaljuk táblázatba elemzésünk eredményét! köznévi eredetű és egyéb puszta személynévi eredetű összesen magyar 11 6 17 (36%) szláv 19 2 21 (45%) török 3 4 7 (15%) német 2 — 2 (4%) A táblázat nem tartalmazza a Sandrou helynevet, továbbá a latin-görög alakban feljegyzett hat településnevet. (Összehasonlítás céljából említem meg: Kniezsa István adattárában ezen 51 névből mindössze 15 szerepel: 10 magyar, 2 szláv név •— Visegrád, Kenese —, a 2 Kér törzsnév, valamint a Varsány név.) A táblázat adatait nem szabad túlértékelni, de alulértékelni sem. Ha egyikmásik helynév besorolása kétes lehet is (a már érintetteken kívül pl. megfontolandó, hogy a Sombótou név minősülhet-e 1000 körül már magyarrá vált szombat köznévnek, a Sobottin azonban, amiként a szláv -in képző mutatja, semmi esetre sem), de ez az arányokon érdemben nem változtat. A táblázat számai szerint a szláv helynevek kevéssel meghaladták a magyart, nem elhanyagolható a török eredetű nevek száma, és jelen vannak német nevek is. A besorolási bizonytalanságok (no meg az adatbázis szűkössége) nem teszik lehetővé, hogy ezeket abszolút
