Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: Magyarország népei Szent István korában 3
MAGYARORSZÁG NÉPEI SZENT ISTVÁN KORÁBAN 15 47. 1009/+1257: Vyssegrad civitas, VyssegracLiensis comitatus, DHA. I. 52. Ma: Visegrád (Pilis megye), illetve a hajdani Visegrád megye. 48. 1005 körül: Vuosian villa, DHA. I. 41. Ma: Veszprémvarsány (Veszprém megye). Wzzenburch 1. Alba civitas. 49. 1018 körül/1109: Zalesé [khórion], DHA. I. 85. Ma: Magyarsarlós (Baranya megye). 50. 1009/+1205-1235/1343 előtt/1350/1404: Zemogny viculus, DHA. I. 58. Ma: Dunaföldvár (Tolna megye). 51. 1009/+1205-1235/1343 előtt/1350/1404: Zauus fluvius, DHA. I. 58.; 1031-1043: Suouua flumen, G. II. 845. Ma: Száva folyó. Összesen tehát 51 későbbi és mai település Szent István kori elődjét, annak fennállását lehet a kortárs hiteles források alapján kimutatni. Valójában ez 54 települést jelent, hiszen Székesfehérvár, Győr és Esztergom két-két elnevezéssel szerepel a listán. Nyilvánvaló, hogy nem csupán ennyi emberi lakóhely létezett a 11. század első négy évtizedében Magyarországon, de ezek bizonyosan megvoltak akkor, következtetéseket tehát az első „körben" ezekből kell levonni. Ebből az 54-ből először is levonandó öt, ezek ugyanis latin, illetve görög alakban szerepelnek a forrásokban (Alba civitas, [Möns supra] Pannoniafm], Quinqueecclesiensis I [episcopatus], Regia civitas, Hagia Trias [nésosj), s ebbeli alakjukban etnikai következtetések levonására nem nyújtanak lehetőséget. A fennmaradó 49-ből akad néhány, amely biztosan nem etimologizálható. Amennyiben a Cortou—Curtov falu neve, ahol curtis 'udvarház' állt, ebből a latin köznévből eredne — miként Tolna ' neve a szintén latin telona 'vámok' szóból —, akkor ez is a fenti öt latin-görög elnevezéshez csatlakozhatna. Ilyen módon 48 helynév besorolását kell elvégezni. 1 Ebből a 48-ból három minősítése igen problematikus. A Sandrou név származhat latin előképre (Alexander) visszamenő személynévből magyar névadással, de felvetődött török közszói eredete is. A továbbiakban ennek a névnek a besorolásától tartózkodom. A Jauryana civitas előtagja nyilván olyan eredetű, mint a magyar Győr névé, erről viszont nem lehet biztosat mondani. Ha viszont a magyar gyűr 'domb' szó van meg benne, akkor magyar eredetű. A későbbiekben e nevet magyarként veszem számba. Ismeretlen a Murin név megfejtése, de tekintettel -in végződésére, amelyek szláv nyelvterületen gyakoriak (a régi Cseh- és Morvaországban pl. Marin, Malin, Kolín stb.),4 9 nagy valószínűséggel a szláv eredetű toponimák közé sorolhatom. A fentmaradó 45 név olyan, amely — legalábbis első megközelítésre — alkalmasnak látszik arra, hogy eredetük szempontjából minősítsem őket. E 45-ből kettő német eredetű (Wzzenburch 'fehér vár', Hanenburch 'kakasvár'). Az előbbi tükörfordítás eredményeképpen alakult, az utóbbi létrejötte magyarázatra vár, amit nehézzé tesz a biztos lokalizáció hiánya is. A Kárpát-medencében a 11. században élő német szórványtól kaphatta nevét, hiszen tudjuk, hogy Péter király (de már Szent István is) állított németeket várak élére,5 0 de Szentföldre igyekvő német zarándokok is elnevezhették. 49 Skolsky atlas ceskoslovenskych dejín. Praha 1965. 50 Scriptores rerum Hungaricarum. I. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. Budapesini 1937. (a továbbiakban: SRH.) 324.
