Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Rácz György: A magyarországi káptalanok és monostorok magisztrátus joga a 13-14. században 147
186 RÁCZ GYÖRGY szerzetesek már birtokoltak, visszavonva az ez ügyben mások javára tett intézkedését (ins magistratus capellarum ...in usus fratrum ... contulimus pleno iure, provisionem in persona alterius factam revocantes in hac parte). Nyilván a káptalanról, annak jogainak csorbításáról lehetett szó.167 2. A veszprémvölgyi apácamonostor magisztrátus-joga A tatárjárás előtt kapta meg a ciszterci rend a Szent István alapította veszprémvölgyi görög apácamonostort,16 8 amelynek magisztrátus-jogáról 13. század végi forrásból értesülünk. Benedek veszprémi püspök 1297. március 20-án kelt oklevele szerint az apácák kérésére azok négy Veszprém egyházmegyei birtokán — Kenesén, Szárberényen, Mámán és Padragon — levő egyházakat a maga és utódai idejére is mentesítette a magisztrátus-jog alól, amelytől az egyházak már püspökelődei idején is szabadok voltak azok kegyéből, miként erről az idősebb kanonokoktól értesült.16 9 Az oklevelet hamarosan bemutatták Lodomér esztergomi érseknek, aki auctoritate metropolitana átírta és megerősítette (1297. jún. 5.).17 0 A püspöki privilégium hosszú küzdelem után született meg, az apácáknak a veszprémi püspökökkel folytatott tizedperének lezárásaként. Az ügy kezdetéről Róbert veszprémi püspök 1210-es okleveléből értesülünk. Eszerint Stella apátnő előadása szerint monostora saját népeinek dézsmáját régtől fogva, tudniillik Szent István idejétől (decimationes proprii populi ex antiquo, scilicet a tempore sancti regis Stephani - ex privilegio) magának szedte be, de mivel a náluk őrzött kiváltságlevél egy tűzesetben megsemmisült, azt nem tudták bemutatni János püspöknek (1181-89), aki ezért a tizedeket elvette tőlük. Az apátnő ezek visszaadását kérte Róberttől, aki az öregebb kanonokoktól megtudta, hogy a monostor saját népeinek tizedeit valóban régtől fogva békésen és ellentmondás nélkül birtokolta, ezért a tizedeket örökre átengedte az apácáknak.171 Az apátnő előadásával szem,16 7 Kovács Ignácz: A borsmonostori apátság története. Sopron, 1910. 242. az oklevél szövegét Wenzel IX. 130. után közölte. A magisztrátus-jogot „egyházak hasznai"-ként (54.) és a „kápolnák igazgatósági járulékaidként (242.) fordítja. Szentpétery Imre szerint „a győri püspök ... kápolnákra vonatkozó intézkedéséről" szóló oklevél „egészen kifogástalan", az értelmezésére azonban nem tér ki (A borsmonostori apátság árpádkori oklevelei. Budapest, 1916. 40.). Legutóbbi kiadása: Urk. Burg. II. 76. (104. sz.) 168 Ferenc L., Hervay. Repertórium historicum Ordinis Cisterciensis in Hungaria. Róma, 1984. (Bibliotheca cisterciensis 7) 193. Vö. Solymosi László: Észrevételek a ciszterci rend magyarországi történetének repertóriumáról. Levéltári Közlemények 55 (1984) 242. 169 ... infrascriptas ecclesias nostre diocesis, videlicet ecclesiam beati Michaelis de Kense, sancti Martini de Zaarberen, sancti Ladislai de Mama, filiam videlicet eiusdem ecclesie sancti Martini et ecclesiam sancti Michaelis de Podrug in possessionibus religiosarum dominarum monasterii sancte Marie de valle Vesprimiensi constitutas, ad ammonitionem et requisitionem predictarum dominarum, a iure magistratus, sicut temporibus predecessorum nostrorum de beneplacito et convenientia eorundem libere fuerunt, quemadmodum a fratribus nostris senioribus scire potuimus, permisimus nostris et successivis temporibus fore libéras et exemptas ... 170 Lodomér oklevelét Fejér a kamarai levéltár eredetijéről közölte (Fejér VI/2. 93-94.), ez ma már nem lelhető fel, de Demeter esztergomi érsek két átírása igen: 1379: DL 6481 és 1381: DL 6665. Hóman szerint az oklevél a püspöki fennhatóság alóli mentességről szól (Veszprémvölgyi oklevél 169). Az oklevél hitele ellen gyanú nem merült fel, sőt épp Lodomér eme hiteles oklevelének mintájára készítették el a 14. század első felében az érsek nevében 1296. ápr. 26-ra keltezett hamis oklevelet. (Hóman, Veszprémvölgyi oklevél 172-173). 171 Fejér III/l. 103. = DL 60.
