Századok – 2000
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: Magyarország népei Szent István korában 3
12 KRISTÓ GYULA első felének, amikor a nevek már rögzültek, és egy birtok területén több falu feküdt".3 9 Ugyanez mondható el Gizella királynénak a bakonybéli monostor számára juttatott birtokokat feltüntető, kései említésben ránk maradt okleveléről:40 hitelességét nem vonhatom kétségbe, de nem lehetek meggyőződve arról, hogy a birtokok neve a 11. századi formát őrzi-e. Éppen ezért Szent István oklevelei közül csak az 1001. évi pannonhalmi, az 1009. évi veszprémi és pécsi, valamint a — mérvadó, de nem feltétlenül helytálló vélemények szerint 1018 körűire keltezett — veszprémvölgyi görög nyelvű diplomát vonhatom be a vizsgálatba. Szent István korának megbízható forrásai közül lehetne támaszkodni az Intelmekre, de nincs szempontomból felhasználható adata, illetve hasznosítani lehet a törvények szövegét, a koronázási palást feliratát, az István-érmék köriratát. Az elbeszélő források közül — legalábbis első „körben" — a teljes hazai krónika-, illetve legendaanyagot figyelmen kívül hagyhatom, mivel nem István koriak, s a külföldiek közül is csak az a néhány használható fel (Thietmar, Passió S. Brunonis stb.), ami 1038 előtt keletkezett. Az e forrásokból nyert adatok természetesen nem tekinthetők reprezentatív mintavételnek, de esetlegességük, elfogulatlanságuk okán komoly mondanivalót hordoznak, valóságtartalmuk nem kérdőjelezhető meg. A kérdés inkább az, hogy milyen körre vonatkoztatható érvényességük. Ennek eldöntése érdekében szükség lesz majd egy másik „körre" is, de egyelőre az első „kör" (a szorosan vett Szent István kor, a 997-1038 közti időszak) adatait tekintem át három területen, a helyneveket, a személyneveket és a közszavakat illetően. (A latin forrásokban ránk maradt névalakokat betűhíven adom, a görög neveket latin betűs fonetikus — és nem akkori kiejtés szerinti — átírásban, a helynevek mai megfelelői után a középkori megyebesorolást tüntetem fel.) HELYNEVEK A Szent István korinak tekinthető kútfőanyagban az alábbi helynevek szerepelnek. 1. 1009/+1257: Alba civitas, Albensis comitatus, DHA. I. 52.; 1031: Alba civi-tos;4 1 1031-1043: Wzzenburch civitas.42 Ma: Székesfehérvár (Fejér megye), illetve Fejér megye. 2. 1009/+1205-1235/1343 előtt/1350/1404: Almas aqua, DHA. I. 58. Ma: Almás patak (Baranya megye). 3. 1009/+1257: Apurig rivus, DHA. I. 52. Ma: Bükkös patak (Pilis megye). 4. 1009/+1257: Avsy villa, DHA. I. 52. Ma: Ősi (Fejér megye). 5. 1005 körül: Baluuanis villa, DHA. I. 41. Ma: Bálványos (Somogy megye). 6. 1009/+1257: Beren ~ Bergeni villa, DHA. I. 52. Ma: Börgönd (Fejér megye). Besprem 1. Wesperen. 39 Diplomata Hungáriáé antiquissima. I. Edendo operi praefuit Georgius Györffy. Budapestini 1992. (a továbbiakban: DHA.) 61. 40 DHA. I. 120. 41 Lovag Zsuzsa: A magyar koronázási jelvények. Bp. 1986. [16.] 42 Albinus Franciscus Gombos: Catalogus fontium históriáé Hungáriáé. I-Ш. Bp. 1937-1938. (a továbbiakban: G.) II. 845.
