Századok – 2000
DOKUMENTUMOK - Papp István: Angyal Dávid 1942-es naplója 1429
1434 PAPP ISTVÁN szerzővel. Igen jó társaság. Züricher ma sem érkezett, tegnap sem. A mi lapjaink telve vannak diadalmi füzérekkel. Észak-Afrikáról csendesen beszélnek (...) Farkas Ferenc nagyanyja, Reményi Ede23 testvére volt. Faj. jülius 14. Az angol diplomácia rettenetes vakságait jellemzi az, amit ma a Züricherban olvastam. A kínai-japán háború első évében a japánok fegyvereket vehettek Angliában. Oroszországban nagy német előhaladás, de az észak-afrikai német-olasz front nem megy előre. Földesi beszéli, hogy Németh László Szekfűt megbízhatatlan svábnak nevezi. Azelőtt nagy barátság volt közöttük.2 4 Inkább hiszek Szekfűben, mint Némethben. július 15. Nagy Miklós2 5 Hóman bukását annak tulajdonítja, hogy túlságosan engedett a németeknek.2 6 Ebben talán van valami. (...) Hóman bejelenti összeférhetetlenségét, azon a címen, hogy meg akarja tartani antréját, mint a Nemzeti Múzeum elnöke. Ez nem egészen világos ügy. Németek előre mennek Oroszországban, de azt nem jelentik, hogy a Tirpitz megsérült orosz torpedótól és, hogy Rommel helyzete nem a legszilárdabb. július 16. Malvin azt írja, hogy lefogyott 45 kilóra. Igen szomorú. Földesi azt állítja, hogy Zemplén Géza2 7 anyja zsidó volt. Nehéz elhinni. Zemplén magyarosított már. Tót a származása, fia anyagyilkos lett, vérében tehát zsidó szenvedélyek dúlnak, de a zsidó nem gyilkol. Azonban most van elterjedve a magyar Délvidéken, hogy ha a szerbek győznek, először is internálják a zsidókat, nehogy megkegyelmezzenek a németeknek. Csengery János,2 8 hajdani osztálytársam beszéli, hogy Tisza, aki 14 éves volt a legfelsőbb gimnáziumi osztályban, történeti előadásokat mondott el, ha a tanár feleltette. július 17. Malvina gyorsan romlik. Ilyen az igazán jó emberek jutalma. Ma Földesi fölemlítette, hogy én az ő Petőfijét méltattam az első kritikai jelentésemben. Ennek már harmincegy éve múlt. Én már elfelejtettem, de jól esett hallanom, hogy a tehetséges íróról méltánylattal írtam. Az oroszok rossz állapotban vannak. Rommel valószínűen új offenzívára készül. 23 Reményi Ede (1828-1898) hegedűművész. A szabadságharc során Görgey tábori hegedűse, majd emigrált s Liszt és Richard Wagner barátja lett. 1860-ban tért haza. 24 Németh László és Szekfű között a Kisebbségben megjelenését követően romlott meg a viszony, mivel Szekfű többször bírálta a tanulmányt, „lírai történelemszemléletnek" címezve. Szekfű főleg az asszimilációról kifejtett nézeteket támadta, hiszen Németh káros dolognak tartotta ezt, mivel szerinte a tiszta „mélymagyarság" ekkor „hígmagyarokkal" töltődött fel, ezáltal gyengült a nemzet életereje. 1939-ben jelent meg többek között Szekfű részvételével a Mi a magyar? című tanulmánykötet, melyre válaszul napvilágot látott Németh László: Szekfű Gyula című kötete, melyben keményen támadta a történészt. Ennek szövegét lásd: Németh László: Sorskérdések, szerk: Grezsa Ferenc Bp., 1989 515-597. A vitát röviden ismerteti Grezsa Ferenc a mű jegyzeteiben 810-813., illetve Juhász Gyula: Uralkodó eszmék Magyarországon 1939-1944. 44-48. Bp., 1983. 25 Nagy Miklós (1881-1962) könyvtáros. 1922-1940 között az Országgyűlési Könyvtár igazgatója. 26 Hóman Bálint esetében nem bukásról van szó, mivel kinevezték a Teleki Pál Tudományos Intézet igazgatójává és megbízták a béketárgyalásokra való felkészülés irányításával. 27 Zemplén Géza (1883-1956) kémikus, az MTA tagja. 1913-tól tanított a Műegyetemen, szerves kémiával foglalkozott. 1948-ban Kossuth-díjjal jutalmazták. 28 Csengery János (1856-1945) klasszika-filológus. 1896-tól a kolozsvári, 1921-től a szegedi egyetem tanára. Lefordította Aiszkhülosz, Euripidész és Szophoklész összes drámáját.
