Századok – 2000
DOKUMENTUMOK - Papp István: Angyal Dávid 1942-es naplója 1429
ANGYAL DÁVID 1942-ES NAPLÓJA 1431 valamint hivatkozik a rádió hírei is. A német és a hivatalos magyar híreket általában kétkedéssel fogadta, hisz a propaganda és a cenzúra eltorzította őket. Hírei nagyobb része ismerőseitől származott, akikkel a legkülönfélébb helyeken találkozott. Először is sok kollégájával, barátjával levelezett. Sokakkal beszélgetett balatoni nyaralása idején. Sok emberrel beszélt az Akadémia különféle rendezvényein, felolvasásain, több könyvet bírált, értékelt. Többször ebédelt együtt politikusokkal, újságírókkal, akiktől sokféle értesülést, vagy pletykát hallott. Természetesen a napló meghatározó eseménysora a világháború. Mind a szovjet, mind az észak-afrikai front eseményei aránylag bőségesen helyet kapnak benne, de még Indiáról és a csendes-óceáni hadszíntérről is olvashatunk. Részletesen ír Angyal a háborús hátország mindennapjairól (bombázások, elsötétítés, jegyrendszer, munkaszolgálat) és a nagypolitika történéseiről (magyar veszteségek, minisztercserék, Horthy István halála). Hírt ad a különféle, zsidókat sújtó intézkedésekről, az őket érő sérelmekről, atrocitásokról, többször megjelenik a tömeges pusztulás eshetősége is. Különösen érdekes Hóman Bálintról alkotott véleménye. Angyal nincs nagy véleménnyel a magyar politikai elitről általában, többször megemlíti, hogy a nyilasok kormányra jutásától tart. Kállay miniszterelnököt gyengének tartja. A kormányzóról keveset, s azt is részvéttel írt, fia halála miatt. Az antifasiszta hatalmak vezetői közül Churchillt említette legtöbbször, s csodálattal adózott a Sztálingrádot védelmező szovjet (Angyalnál orosz) csapatoknak. Angyal Dávid naplóját olvasva egy mélységesen humanista, békére vágyó és hazáját szerető, rendkívül művelt értelmiségi képe bontakozik ki előttünk. Arról a pár hónapról, amelyet a napló felölel, színes és változatos tablót nyújt, egy vezető értelmiségi és egyben egy, az asszimiláció sikertelenségével szembesülő, de hazájához őszintén ragaszkodó zsidó származású ember véleményét tudhatjuk meg a magyar történelem e vészterhes időszakáról. Angyal e két minőségében sokak nagyban hasonló véleményét fogalmazta meg, öntötte napló formába, így mentalitástörténeti szempontból is értékes forrást adott számunkra. A szöveg közlése során a betűhív átírást követtük. Csupán a nyilvánvaló elírásokat javítottuk, az értelemzavaró hibákat, a szokatlan szó- és mondatrendet az alábbi módon jelezzük: sic! Terjedelmi korlátok miatt nem vállalhattuk a napló teljes szövegének közlését. Arra törekedtünk, hogy a köztörténeti vonatkozású részeket, melyek számos értékes információt tartalmaznak a magyar politikai és szellemi elitre vonatkozóan, teljes terjedelmében közöljük. A kifejezetten Angyal Dávid magánéletére, egészségi állapotára, olvasmányélményeire vonatkozó feljegyzéseket, mivel azok a személyes vonatkozáson kívül más forrásértékkel nem bírnak, általában kihagytuk a szövegből. Ezeket a kihagyásokat (...)-jel jelöltük. BALATONFÜRED 1942. július 1. Tegnap lettem 84 éves és 7 hónapos. Későn fogok a naplóíráshoz. De ezt a szép ajándékkönyvet fel kell használnom. Tegnap délben érkeztem Balatonfüredre. A Grand Hotelben szobám igen keskeny. (...) Este dr. Sümegivel, az én tavalyi orvosommal találkoztam, azután Sebestyén Károllyal1 0 és ne-10 Sebestyén Károly (1872-1945) író, újságíró (Budapesti Hírlap, Pester Lyold). 1913-1933 között a Színművészeti Akadémia tanára. Ibsen, Goethe és Schiller műveit fordította magyarra.
