Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Szovák Kornél: Szent László alakja a korai elbeszélő forrásokban (A László-legenda és a Képes Krónika 139. fejezete forrásproblémái) 117
140 SZOVÁK KORNÉL A „species imperio digna" tételének egyöntetű jelentkezése az idézett variánsokban világosan mutatja, hogy ezek a kisebb legenda szövegével mutatnak szoros rokonságot.10 7 A Fodor Adrienne által közölt, II. csoportba sorolt breviáriumi szövegek elválasztják egymástól a szervesen összetartozó „manu fortis"-1 és a „visu desiderabilis"-1, az „extremitates "-olvasatot pedig „scapulas "-szal adják vissza. Temesvári legendája az összefüggő részeket szintén szétválasztja, a „fortis" -t önmagában hagyja, a „visu desiderabilis"-t „angelici reverendi vultus"-szal helyettesíti (ahol is az „angelicus" jelző feltehetőleg a 15. századi ferences lelkiséggel magyarázható), az „extremitates"-t pedig „manu robustus"-szal pótolja. A jelek szerint a Temesvári Pelbárt lejegyezte változat egy tőről fakadhatott a gráci legendával, mely a „manu fortis"-1 „manu robustus"-ra változtatja és ehhez a „visu desiderabilis" helyén a „reverendi admodum vultus" fordulatot alkalmazza.108 Láthatólag a későbbi változatok szerzői nem ismerték fel a „manu fortis et visu desiderabilis" Dávid-etimológia szoros összetartozását, ezért könnyű szívvel választhatták szét egyes kifejezéseit, az „extremitates "-t pedig nem értették, ezért az értelmezésére egyértelmű kifejezéseket használtak. Ily módon mindkét szövegrészt elrontották a mögöttes forrásokhoz képest. A lectio difficilior elvének mondana ellent egy ezzel ellentétes folyamat feltételezése, vagyis hogy a különböző rusztikusán ható szövegváltozatokban a későbbi szerző ismerte volna fel a Dávidetimologizálás lehetőségét és a szövegnek Aristoteles gondolatával való összecsengését, s ő igazította volna hozzá forrásaihoz a legenda szövegét.109 A physiologus-irodalom átvizsgálásának sikertelensége vezette Mezey Lászlót arra a következtetésre, hogy a legenda feltételezett ősszövegéhez közelebb állhat az esztergomi és a pannonhalmi breviáriumok variánsa (Fodor II.), mely a tárgyalt helyen nem oroszlánhoz, hanem Priamus királyhoz hasonlítja főhősét. Ezt az a közismert tény is alátámasztani látszott, hogy a Trója-mondakör a 13. század elejének aktuális ismeretanyaga volt Magyarországon.11 0 Ezen elméletnek azonban megkerülhetetlen nehézsége, hogy Priamus királyról nem ismeretes olyan leírás, amely a király testi kiválóságát hangsúlyozná, amint ezt Mezey is 107 Természetes, hogy a liturgikus használatra szánt kisebb legenda örvendett nagyobb népszerűségnek és elterjedtségnek, s ennek alapján fogalmazták a legendát forrásul használó másodlagos szövegeket, mint pl. a 14. századi verses officium versusát: „Ladislai species digna fuit imperio, / ueneranda facies angelorum consorcio, " Dankó J.: Vetus hymnarium ecclesiasticum Hungáriáé. Budapest 1893, 179. A nagyobb legendáról ebben a tekintetben annyit tudunk, hogy Benedek váradi püspök ezt használta László-sermói megfogalmazásához, vö. Csóka J. L.: A latin nyelvű történeti irodalom 226. Ezt alátámasztani látszik Bartoniek Emma harmadik szövegpárhuzama, vö. Scriptores rerum Hungaricarum II, 512. A „regium diadema" emlegetése talán annak halvány jele, hogy Bonfini is használta a bővebb szövegezést, vö. Antonius de Bonfinis: Rerum Ungaricarum decades. Edd. I. Fógel, B. Iványi, L. Juhász. I-IV (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum). Lipsiae 1936-1941, 79 (II, 4, 104). 108 a gráci legenda egyes helyeken a László-sermók hatását mutatja, ugyanakkor eredetiségének a kérdéses helyen ellene mond a többi változatban egyöntetű „corporis species" fordulatával szemben a „disposicio corporis" kifejezés alkalmazása is. 109 a gráci legenda szövegével kapcsolatban más úton ugyanerre az eredményre jutott Gerics József is. Vö. Gerics J.: Szent László uralmának vitás kérdései 30. 110 Mezey L.: Athleta Patriae 27-31. A variáns szövegeket közölte Fodor A.: László legendák 57-72. Felfogásukat láthatóan nem helyeselte Szelestei Nagy L.: A Szent László-legenda szöveghagyományozódásáról 176-203.
