Századok – 2000
KÖZLEMÉNYEK - Vitári Zsolt: A testi felkészítés szerepe és fejlődése a Hitlerjugendben; 1933-1939 1377
1386 VITÁRI ZSOLT az úszásoktatást is.2 0 A gyakorlatokat úgy kellett összeállítani, hogy azt minden HJ-tag el tudja sajátítani, illetve azok könnyen és mindenhol végrehajthatók legyenek. Ezenkívül fontos szempont volt, hogy ne igényeljenek sok eszközt, különösen nem drága sportszereket. Ügyeltek arra is, hogy egy időben sok fiatal tudja elvégezni azokat, viszonylag kis helyen.2 1 Ezért nem jöhetett szóba minden sportág, a HJ a fenti kritériumok alapján döntött egy-egy sportág kiválasztása, illetve a képzési programba történő beillesztése mellett. Másrészt olyan sportokra volt szükség, amelyek erőssé, kitartóvá tették a fiatalokat, valamint fejlesztették a harckészséget, döntési képességet, keménységet, önbizalmat és a célratörést. A valóságban olyan sportokról volt szó, amelyek hasznosak lehettek a későbbi katonák számára, úgy mint a dobás, a futás, a birkózás stb. A gyakorlatokat gyakran csapatban hajtották végre, hogy ezzel is erősítsék a közösségi szellemet. A lényeg nem az volt, hogy ki a legjobb, hanem az, hogy a gyakorlatokat mindenki teljesítse.2 2 A testi felkészítés alkalmat adott a Hitlerjugendben folyó munka propagandisztikus kihasználására is, hiszen egész Németország lázban égett, amikor az ifjúság eredményeiről hallott, illetve, amikor a sajtó a sportversenyektől volt hangos. A viadalokat nemcsak a versenyszerűen sportolók számára rendezték meg, hanem azok számára is, akik csak a Hitlerjugend kötelező sportóráin vettek részt. Az 1933-tól 1936-ig terjedő időszakban a testi nevelés alapiskoláját végzők számára (vagyis minden HJ-tag számára) a legnagyobb sportversenyt a Német Ifjúsági Ünnep (Deutsches Jugendfest) jelentette, amelyet 1933-ban már másodszor rendeztek meg. Ez ekkor még csak egy könnyűatlétikai háromtusa volt. A fiatalok három sportágban: futásban, dobásban és távolugrásban mérhették össze tudásukat. A résztvevők egyéniben és csapatban is indulhattak, a számuk ebben az évben 1,5 millió volt. 1934-ben már sokkal nagyobb nyomot hagyott a HJ tevékenysége, mint az előző évben. Kötelezővé tették minden tag számára a heti két órás sportot, amelynek ideje szombatonként volt. Mivel a szombat tanítási nap volt, a HJ tagjai mentességet kaptak ezen a napon az oktatás alól, hogy a Hitlerjugendben a szolgálatot mindenki teljesíteni tudja. A szombatot ettől kezdve állami ifjúsági nappá nyilvánították.2 3 Ez azonban a dolgozó ifjúság körében sok problémát okozott, az üzemek ugyanis nem szívesen engedték el fiatal dolgozóikat ezekree a foglalkozásokra. A gazdaság tiltakozása 1936-ban eredménnyel is járt, ekkor ugyanis eltörölték az állami ifjúsági napot. A vezetők képzésénél kétharmad részben a testi képzés, egyharmad részben a világnézeti oktatás kapott helyet. Ezt az elvet a későbbiekben minden HJ-tag képzésénél szem előtt tartották. Az ösztönzés fokozására Schirach létrehozza a HJ és a DJ teljesítményjelvényét. Ebben az évben rendezték meg először a Hitlerjugend-Versenyt (HJ-Weltkampf), amelyen a HJ tagjai egyénileg és csapatokban mérhették össze tudásukat könnyűatlétikában. Ugyancsak ebben az évben alapította 20 Schlünder. Die körperliche Erziehung in der HJ, 13. 21 Uo. 22 Rüdiger, Anhang 28. 23 Vo. A birodalmi ifjúsági vezető rendelete az állami ifjúsági napról, 1934. június 7. - Dokumente der deutschen Politik, Band II., Berlin 1936., 287-288.
